Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1. szám - A saját jelzálogjogról

A SAJÁT JELZÁLOGJOGRÓL. 'benyújtása előtt a fél (tehát felperes) a perre illetékes törvényszéknél békéltetést kérhet. Ennek az előzetes békéltetésnek nincs helye, ha az ellenfél elmebeteg. Az ellenfél nem lehet más, mint az, aki ellen a bontó­kereset indul. A 654. § hivatkozik az imént említett 645. §-ra és azt mondja, hogy bontó keresetlevél beadásakor előzetes békéltetést rendel a bíró, de ezt mellőzi, ha a 645. § esete forog fenn, azaz, ha az ellenfél elmebeteg. A Pp. e két idézetéből arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a Pp. alkotója magától értetődőnek vette, ha a H. T. értelmében elme­beteg ellen is meg lehet indítani a házasságbontó pert. Ha ez igaz, akkor a bíró dolga lesz annak megállapítása, vájjon az alperesként perbevont s elmebetegként gondnokság alatt álló egyén még mindig elmebeteg-e vagy állapota oly könnyű természetű-e, hogy törvényes képviselőjével le lehet folytatni a pert vagy oly súlyos az elmebeteg állapota, hogy az a per lefolytatását lehetetlenné teszi, tekintettel arra, hogy a törvényes képviselőt felvilágosításokkal ellátni képtelen. Ugyanakkor lép előtérbe a bíró nyomozó hatalma. A Pp. 657. §-a szerint a bíró a tényállás felderítése végett az előkészítő eljárás során a házasfeleket személyesen köteles meghallgatni. Ha azt látja, hogy a felperes elmebetegnek van megjelölve a keresetben vagy kiderül a per során, hogy alperes elmebeteg, nincs semmi akadálya annak, hogy e perben megállapíttassék az alperes elmebetegségének foka, védekező képessége, s vizsgálat tárgyává tétessék, mennyiben igaz a tör­vényes képviselőnek azon védekezése, hogy ő elmebeteg gondnokoltjától a védekezésre alkalmas tényállást megszerezni képtelen. Ha a bíró az ügyet tárgyalásra előkészíteni nem tudja az alperes elmeállapota miatt, a per mindaddig előkészítő stádiumban marad, amíg a Pp. 659. § értelmében «a per egészében vagy valamely külön eldöntendő kérdésében határozathoza­talra vagy a bizonyítás elrendelésére megérett». Nézetem szerint nem egyszer kiderülhet az előkészítő eljárás során foganatosítandó szakértői szemléből, hogy az elmebetegség miatt gondnokság alatt levő egyén már nem elmebeteg vagy legalább is védekezésre képes. Kétségtelen dolog, hogy elérkezett már az ideje annak, hogy kövessük a germán és skadináv törvényhozásokat, amelyek egymás után teszik lehe­tővé az elmebetegség gyógyíthatatlansága esetén a házasság felbontását elmebetegség okából, természetesen gondoskodva arról, hogy az elmebeteg vagyoni helyzetében a bontás káros hatásokat ne szüljön. Mindaddig azonban, amíg a törvényhozás ezt ki nem mondja, üdvös volna, ha a kir. Kúria a fentebb javasolt módon eleget tenne az élet sürgető kérelmének s módot adna arra, hogy legalább amennyire lehetséges, ismét szabadságot szerez­hessenek azok, akiknek élete egy elmebeteg házastárshoz van láncolva. A SAJÁT JELZÁLOGJOGRÓL. írta: Dr. VARANNAI ISTVÁN. A jelzálogjog rendeltetése a dologi hitel szükségleteinek kielégí­tése. Tehát olyan instrumentumokkal kell ellátni, hogy célját mentől szabadabban és teljesebben betöltse. A külföldi jogokban kialakult azon formák között, amelyeket tételes jogunk a legutóbbi időkig nem recipiált, de amelyek alkalmasnak látszanak forgalmi életünket egy új, értékes hitel­eszközzel gyarapítani: a saját jelzálogjog intézménye az. amely abban a

Next

/
Oldalképek
Tartalom