Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 6. szám - Az üzem kártérítési felelőssége

288 JOGGYAKORLAT. jellegével, de minden esetben nyereségvágyból származó s így súlyosabb megítélés alá eső természetével is. Megállapítható tehát, hogy a btkv. 392. §-a mindig szigorúbb elbírálás alá kívánja vonni a közokirathamisítást, akár annak lartalmából közvetlen okozati eredményként folyik a jogtalan vagyoni hasion, akár annak csak es\kö^e a hamis közokirat. (1926. IV. 8. B. 371/1926.) Ellenben a jogos úton szerzett ló továbbadása végett hamis járlatlevél készítése csak a 391. § szerint minősül. (1926. II. 9. B. 1786/1926.) B. N. 4.3. §. kerítés bücsetekményében, mint felbujtó (69. § 1. p.) bűnös az, aki pénzadással reábír valakit, hogy a leányt az id. §-ban meghatározott czélból számára (a pénzadó számára) szerezze meg. (1927. V. 10. B. 7838/1925.) B. N. 50. §. A esalásho% megkívánt fondorlatot kimeríti a fizetési zavaroknak a szerződő fél előtt való elhallgatása, ha az elhallgató fél már abban a tudatban kötötte meg az ügyletet, hogy kötelezettségének nem fog tudni eleget tenni. (1927. V. 3. B. 4920/1926.) I. B. V. iy. §-ban foglalt mentesség kiterjed a polgári bíróság előtt beadott keresetlevélben használt kijelentésekre és nem feltétele az alkalmazhatóságának az, hogy a kifejezések használata szükséges volt. Ez a feltétel csak a 17. § 2. bek. esetében, vagyis az ügyfél vagy képviselőjének nem az ügyre és az ügyfélre tett, hanem egyéb nyilatkozatai szempontjából kívántatik meg. II. Valamely beadványban ugyanazon sértett sérelmére elkövetett több rágalmazó állítás miatt csak egyrendbeli rágalmazás állapítható meg, mert az elkövetési cselekmény a rágalmazó állításokat tartalmazó beadványnak megírásában és beadásában, tehát a vádlottnak egységes tényében áll. Ebből az következik, hogy ha valamely beadvány tartalma miatt rágalmazás vétsége miatt bírói eljárás indul s ez jogerős ítélettel vagy érdemleges végzéssel beíejezést nyer, akkor az e\en beadvány alapján rágalmazás miatt emelhető büntető igény vádja konsummáltatolt s ugyanazon sértett ugyanazon beadvány alapján, bárha ennek egy másik kitétele miatt is, újabb vádigényt nem támaszthat. (1927. V. 11. B. 5493/1925.) Összhangban áll az utóbbi elv azzal a megállapítással, amely szerint a bíróság nem csupán a vád tárgyává tett kijelentéseket, hanem az irat (nyomtatvány) egész tartalmát és jellegét tartozik figyelembe venni. BP. 29. §. Bíró küldésre okot nem látott fennforogni a K. azért, mert a panaszos főmagánvádló az eljáró kir. járásbíróságnál, mint ügyészi megbízott működik. (1927. V. 11. B. 2097/1927.) 189J : XXXIV. tc. (É. T.j 20. §-ban meghatározott tárgyalási titok megsértésének vétsége elkövettetett akkor is, ha a vádlott teszi közzé a vádiratot, az erre beadott kifogási iratát és a vádtanács határozatát. Mert úgy a vádirat, mint benyújtásuk után a kifogások, valamint a vádtanács határozata is a tárgyalás anyagához tartozván, vádlott ezekkel a hatósági periratokkal külön engedély nélkül szabadon nem rendelkezhetett és pedig annál kevésbbé, mert a törvény tilalma nemcsak a felek érdekeinek megoltalmazását, hanem főképpen az igazságszolgáltatás általános érdekeinek, tehát fontos állami érdekek megóvását is célozza. (1927. V. 10. B. 8234/1921;.) V. ö. jogegységi határozat B. H. T. 565. sz. Azt, hogy a közlést vádlott saját ügyében tette, enyhítő körülményként vette figyelembe a második fokon történt felmentést megsemmisítő K. Az 1912: LIV. 96 §-ba ütközü tiltott közlés vétsége ezen pontjából lényegtelen, hogy a beadvány tartalma valóra vált-e vagy sem és hogy á tettes a beadvány tartalmát magából a beadványból, vagy más útján szerzett beadványból merítette-e. (1927 II. 22 B. 4496/1925.) Közli: A.