Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 6. szám - Az üzem kártérítési felelőssége

286 JOGGYAKORLAT. és a Ppé.50. ij-ában említett magánokiratnak megfelel s amelynek alapján ezen utóbbi törvényhely alapján s veszély valószínűsítése mellett, a biztosítási végrehajtás elrendelésének van helye. (Kúria Pk. V. 5254/1927. sz., 1927 jún. 2.) Közli: Dr. Z. J. V. Büntetőjogi esetek. B. T. K. 66. §. Kísérlet esetére a büntetés megállapításánál az alsóbíróságok rendszerint abba a tévedésbe esnek, hogy ha egy fokozattal enyhébb büntetési nemben szabják ki a büntetést a 92. §-t is alkalmazzák. A K. eddig, ha a 92. § alkalmazása miatt a vádló perorvoslattal élt, megsemmisítette az ítéletet azon az alapon, hogy a 92. § alkalmazásának helye nem volt. Ha a vádló nem élt perorvoslattal a K. több esetben hivatalból észlelte a semmiségi okot és két fokozattal enyhébb nemben szabta ki a büntetést, reámutatva, hogy a 66. § és a 92. § együttes alkalmazása szükségképpen kétszeres enyhítést von maga után. E gyakorlattal szemben újabb határozatában a K. most csupán egyszerűen feleslegesnek minősíti a 66. § és a 92 $ együttes felhívását, anélkül, hogy ezzel semmiségi ok fennforgását észleíné, mert az alsóbíróság ítéletének indokolásából megállapíthatónak találja, hogy a bíróságnak a kétszeres enyhítés (fegyház helyett fogház) szándékában nem volt és a törvény kísérlet esetén a 92. § alkalmazását mindaddig kizárja, míg a 66. § enyhítő ereje teljesen kimerítve nincs. (1927. V. 4. B. 1960/1927.) 92. § QJ-. s\. Döntvény. A teljes ülésének időközben hatályba lépett 94. számú büntető döntvénye szerint a Btk. 92. §-ának alkalmazásával börtön helyett fogházzal büntetendő cselekmények esetében az elévülés a Btk. ioí). §-ában a bűntettre vonatkozóan meghatározott időtartam elteltével zárja ki a bűnvádi eljárást, — miért is — tekintettel arra, hogy a vádlottak által elkövetett bűncselekmények a törvény (Btk. 502. § első bekezdése első tétele) szerint három évig terjedhető börtönnel büntetendők, a jelen esetben a Btk. 106. §-ának nem a vétségekre vonatkozó végbekezdése, hanem annak 4. pontja alkalmazandó. (1927. V. 4. B. 8095/192$.) 112. §. Mag. indítvány előterjesztésének határideje. A Btk 112. §-a értelmében a magánfél indítványa — nem mint az elévülés : a véghezvitel napjával kezdődik, hanem — azon naptól számított három hó alatt terjesztendő elő, amely napon az elkövetett bűntett vagy vétség és annak elkövetője az indítványra jogosítottnak tudomására jutott (feltéve, hogy a cselekmény büntethetősége időközben elévülés által el nem enyészett. Ez az elv kivétel nélkül érvényes a bűncselekmények minden fajtájára és így a Btk. 421. §-a esetében is a szükséges magánindítvány határideje kezdőpontjának meghatározásánál semmi jelentősége sincs annak, hogy az ingatlan vagyon jogtalan elfoglalása állapotdeliktumnak tekinthető-e vagy nem. A határidő tehát az elfoglalásról és annak elkövetőjéről való tudomásszerzés napjával kezdődik. (1. E. 1927. I. 28. B. 9211 9126.) 227. §. Hamisan vádolás fogalma'nem korlátozható az alakszerű vádnak feljelentés előterjesztésére és nem vehető betűszerinti értelemben. Hanem a helyes törvénymagyarázat és az állandóan követett bírói gyakorlat * Bár szigorú magyarázat mellett az ügy van, de vájjon számos körülmény nem amellett szól-e, hogy e tekintetben kissé az élethez közelállóbban értelmezzük a vonatkozó jogszabályokat. De lege ferenda e kérdést minden esetre rendezni kell az ügyvédség érdekeinek szem előtt tartásával. Talán az Ügyvédi Rendtartás reformjába be lehetne vonni a megfelelő szabályozást, ha rendszertanilag nem is oda tartozik.