Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 6. szám - Az üzem kártérítési felelőssége

JOGGYAKORLA I . A részvénytársaság igazgatósági tagjainak felelőssége. Az igazgatóság a K. T. 187. §-ban megszabott kötelességéből folyóan a részvénytársaság vagyoni állapotát állandóan figyelemmel kisérni, annak alakulásáról időnként az^ üzleti év folyama alatt is a szükséghez képest gyakrabban meggyőződést szerezni és mint minden a társaság ügyeinek intézésére vonatkozó ügyben ebben az irányban is a legnagyobb gondossággal eljárni tartozik. A K. T. 198. §-a e részben a társasági könyvek rendes, vagyis a törvény 25. §-nak megfelelő olyan vezetéséről való gondoskodást is kötelességévé teszi az igazgatóságnak, hogy a könyvek a társaság ügyleteit és vagyoni állását teljesen feltüntessék. Ekkép az igazgatóságot a 187. § alapján terhelő intézkedés szükségessége az üzleti év folyama alatt is beállhat, ha a számadásokból az e törvényszakaszban megjelölt esetek derülnek ki. Nyilvánvaló tehát, hogy ha alperesek a részvénytársaságnak 1924. évben fennállott mindenkori vagyoni állásáról tudomással nem bírtak, az csupán az őket terhelő gondosság elmulasztásának rovására esik és így ha az alatt valóban bekövetkeztek a K. T. 187. §-ban említett, a felperes által bizonyítani kívánt esetek és ha az alpereseknek a törvény által előszabott kötelességek elmulasztása idézte elő felperesnek a részvénytársaság részére foganatosított áruszállításból származó vitatott károsodását, abban az esetben az alperesek, mint a részvénytársaság igazgatóságának abban az időben tagjai, a K. T. 189. §-a alapján azért felelősek.* (Kúria P. IV. 8095 1926. «z., 1927 máj. 18.) A Pénzintézeti Központ által általánosnak igazolt kosztkamat kikötése nem uzsoraügylet. A pénzintézeti központ értesítése szerint a vidéki pénzintézetek, amelyek közé sorolandó az alperes is, a kereseti kölcsön nyújtása idején általában 2 1/2%-ig terjedő heti kamat kikötése mellett adtak ügyfeleiknek kölcsönöket. Az alperes a kölcsön folyósításánál havi 10%-os kamatot, tehát heti 2I/2%-nál valamivel kevesebb kamatot vont le. Az alperes tehát a felpereseknek ugyan nagyon drága, de mégis oly kölcsönt folyósított, amilyen az akkori nehéz gazdasági viszonyok között szokásos volt s így a kölcsönügyletnél, a kölcsön feltételeinek megállapításánál a felperesek szorult helyzetének vagy könnyelműségének meg nem engedett vagyoni előny szerzésére az 1885 : XXV. tc. 1. §-ában körülírt kihasználása fenn nem forgott s ez alapon a kölcsön ügylet semmis voltának a 8. és 12. >;§-ok értelmében kimondására irányuló kereset elutasíttatott. (Kúria P. VII. 546/1927. sz., 1927 máj. 5.) Rendelv ényeskéni be nem jegyzett egyéni cég is megnevezhető. A cég a kereskedőnek vagy kereskedelmi társaságnak az üzlet folytatásánál használt neve s az egyéni céggel annak tulajdonosa van üzleti nevével megjelölve. Ez áll abban az esetben is, ha a cég nincs is bejegyezve, mert ennek következménye lehet a K. T. 16. és 21. §§-aiban foglalt joghátrányok viselése, de nem az, hogy a be nem jegyzett egyéni cég nem létezőnek vagy pedig a cégtulajdonostól különálló jogalanynak tekintessék. A V. T. 3. §-ának 3. pontja, amelynek rendelkezése szerint a váltón valamely cég is megjelölhető rendelvényesként, nem tesz különbséget bejegyzett s be nem jegyzett cég között s ezért nem állhat meg az alpereseknek a törvény által megkívánt rendelvényes megnevezésének hiányára alapított kifogása. (Kúria P. VII. 576/1927. sz. 1927 ápr. 2Ö.1 Közli: S^. E. * Nagyon lényeges elvi jelentőségű határozat, mely remélhetőleg oly gyakorlatot fejleszt ki, ami véget fog vetni annak, hogy egyes részvénytársasági bura alatt rejtőzködő egyének harmadik szexnélyeket felelőtlenül megkárosíthassanak. 19*