Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 6. szám - Az üzem kártérítési felelőssége

JOGGYAKORLAT. 277 alább is arról, hogy magával kézilámpát vigyen. (Kúria P. VI. 1075 1927 sz.. 1927. máj. 24 ) Perbehívás nem szakítja meg az elévülést. A bírói gyakorlat szerint a szavatosként való perbevonás a keresetnek a törvényben megszabott határidő alatt való beadását nem pótolja s az elévülést meg nem szakítja. ( Kúria P. VII. 6404/1926, sz., 1927 máj. 20.) Kamatok mérve. Mint a kir. törvényszék többízben már kifejtette, a mai viszonyok még mindig nem teszik minden vonatkozásban lehetővé, hogy az 1877 : VIII. tc. rendelkezéseinek a kamat mérve tekintetében érvény szereztessék. Bár a kir. törvényszék is azon állásponton van, hogy a magánfelek által nyújtott kölcsönök után — figyelemmel a magyar pénz stabilitására s a változott hitelviszonyokra — az évi 8%-ot meghaladó kamat kikötése indokolatlannak mutatkozik, mégis a pénzintézetek által nyújtott hitel után ma még csak kivételes esetekben tekinthető az évi 8% megfelelő kamatoztatásnak, mert a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámítolási kamatlába s a kölcsöntnyujtó pénzintézetek által felszámított kamat között oly differenciának kell lennie, mely a*jelenleg tetemes regien felül biztosítani képes utóbbinak prosperálását. Minthogy e szemszögből nézve a Magyar Nemzeti Bank váltóleszámítolási kamatlábát 3%-kal meghaladó kamat túlzottnak s teljesen indokolatlannak nem mondható, annak erejéig a zálogjog bejegyzése ezidőszerint még megtagadható nem volt. (Kúria 21. Pf. 5218 1927. sz., 1927 ápr. 9.) Perenkívüli eljárási költség megtépítésére vonatkozó kártérítési igény. A felperes a jogával élt akkor, amidőn a gyámhatósághoz fordult a tartásdíj felemelése iránt azon az alapon, hogy a gazdasági viszonyokban beállott változás miatt a gyermekenként és évenként kötelezett tartásdíj már nem felel meg céljának s a felperes az ebből az eljárásból az alperesre hárult azért a kárért, hogy neki költséget okozott, csak akkor felelős, ha az eljárást csak bosszantás, vagy károsítás céljából tette folyamatba. (Kúria P. III. 1907/1927. sz., 1927 máj. 18.) Közli: Dr. Sz. E. II. Hiteljogi esetek. Vállalkozási szerződés megszüntetése. A felek között létrejött ügylet, minthogy annak tárgya csakis a kikészítési munkálatok eredményére való tekintettel irányult felperesek részéről végzendő szolgálatok teljesítésére, vállalkozási szerződés volt, amelyre nézve a szerződő felek nem kötötték ki azt, hogy a felperesek ezeket a szolgálatokat az alperesi cég részére egyéven át kötelesek teljesíteni. Ily kikötés hiányában pedig a vállalkozási szerződéses jogviszony a munkába adott anyagok feldolgozása, vagyis az elvállalt művek elkészítése után bármikor megszüntethető és úgy az alperesek azzal, hogy 1924 évi november havában ugyanazon a héten, amikor felperesek a vállalt munkák elkészítését megkezdették, nyolc napi munkaelvégzési idő megadásával a felperesekkel szemben fennálló vállalkozási szerződéses viszonyt megszüntették, kötelemszegést nem követtek el. (Kúria P. IV. 7837/1926. sz., 1927 máj. 10.) Özvegyi végkielég-üés szempontjából az öngyilkosság nem elhalálozás. Ha maga az elhalálozás kifejezés szótanilag nem is zárná ki az öngyilkosság esetét, akkor is kétségtelen, hogy alperes kötelezettségvállalása feltételes volt és alperes csak a feltétel — az alkalmazott halála — bekövetkezte esetén tartozott e szolgáltatással ; amiből folyik az is, hogy a feltételes kötelmekre vonatkozó jogszabályok ugyancsak alkalmazandók. Ezek Jogállam. XXVI. évf. 6. füzet. •9