Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 6. szám - Az üzem kártérítési felelőssége

274 JOGGYAKORLAT. vagy foglalkozás körében állhat fenn, mert csak itt érvényesül határozottan a haszon és kárviselés és a veszélyeztetés elve. Kérdés, hogy ha más az állandó használó, például a bérlő, és más a tulajdonos, aki azonban bért kap és így az üzem neki is hasznos : ki az objektív felelősség alanya ? Nézetem szerint visszaélések meggátlása végett és tekintettel arra, hogy a károsult a belső viszonyt nem ismerheti, ily esetben a tulajdonost és használót egyetemleges felelősség terheli, fennmaradva esetleg egymással szembeni viszkereseti igényük. Idevágólag érdekes döntés : a gépkocsi-használó csak akkor felelős, ha a tulajdonostól jogellenesen elvonta a használatot (Kúria Rp. VI. 8370 1925). Ez a döntés helyes, mert ha a tulajdonos rendelkezése alól jogellenesen, tiltottan elvonják a használatot, akkor már az üzem nem az ő hasznára működik. De ha tulajdonos alkalmazott soffőrje vagy egyéb megbízottja volt az, aki jogellenesen használta az autót, a tulajdonos felelős marad, mert ha nem is a tulajdonos megbízásából, de a megbízás alkalmából elkövetett cselekményekért is felel a tulajdonos. A Kúria P. VI. 5505/1925. sz. ítélete a tulajdonosokat és a soffőrt marasztalja az ú. n. fekete-fuvarnál, ellenben a bentülőknek kártérítési kötelezettségét nem látja fennforgónak még az esetben sem, ha tudták, hogy a soffőr jogellenesen, felhatalmazás nélkül viszi őket az autón. Nézetem szerint itt a bentülőket egyetemlegesen kellett volna marasztalni, mert azzal, hogy az autót szándékosan és jogellenesen használták, a veszélyes üzem használójának kockázatát magukra vették. Nem ismerek gyakorlatot arra az esetre, ha az autót tulajdonfenntartásos adásvétellel adták el. Fenti elvek folytán nyilvánvaló, hogy ily esetben a vevő felelős, kinek rendelkezése alatt az autó van és nem a névleges tulajdonos, ki tulajdonképpen csak vételárbiztosítás céljából tartotta fenn a tulajdonjogát. A kártérítési kérdésnek igazságos megoldása minden megrázkódtatás nélkül csak az okozási elv általánosítása útján történhetik. Ez felel meg a társadalmi együttműködés szempontjának. Alkalmas törvényszövegezéssel és óvatos gyakorlati alkalmazással minden átmeneti zavar és a vállalkozási kedvnek s'érelme nélkül is megvalósítható. JOGGYAKORLAT. Hasai jogesetek. I. Magánjogi esetek. A\ ö\vegyi jog — rendi különbség nélkül — korlátolható. Az özvegyi haszonélvezet — rendi különbség nélkül — a hagyaték megfelelő részére korlátozható, ha meghaladja annak a tartásnak a mértékét, amelyet az özvegy a férje társadalmi állásához és vagyoni helyzetéhez, a maga egyéni körülményeihez és különvagyonának a jövedelméhez mérten a férjével közösen lakott házban, tovább lakhatáson és a lakás berendezésének használatán felül igényelhet. (Kúria P. I. 8682/1926. sz., 1927 márc. 31.) Vétlen károkozás. Jogszabály, hogy aki másnak valamely jogvédte érdekét jogellenesen, de vétlenül sérti meg az a sértettnek ebből eredő vagyoni kárát, ha máshonnan meg nem térül, annyiban köteles megtéríteni, amennyiben azt a fennforgó körülményekre, különösen az érdekelt