Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1. szám - Az elmebeteg házastársak bontóperbeli jogképessége

AZ ELMEBETEG HÁZASTÁRSAK BON TÓ PERBELI JOGKÉPESSÉGE. U a bíró könnyen önkényre ragadtathatná el magát, mondván, hogy a konkrét eset igazságosan csak úgy intézhető el, ha azt a jogelvet alkalmazzuk, amelyet ő, mint újat teremtett. Már pedig egyik legfőbb biztosítéka a jogkereső közönségnek és a helyes bíráskodásnak, ha a bíró tüzetesen tartozik indokolni, elhatározásának mi volt az oka, még pedig úgy, hogy az indokok a jogkereső közönség által is ellenőrizhetők legyenek. A Pp. 270. íi-ában lefektetett tüzetes indokolási kötelezettség, melynek megsértése felülvizsgálati okot képez, amidőn az 1869 •' IV. tc. direkt parancsa szerint a bíró az ítéletet a törvényre, rendeletre vagy jogszokásra köteles alapítani — fennáll. Mit érne ezen indokolási kötelezettség, ha a bíró elhatározásának urát adná ugyan, de ellenőrizhetetlen szubjektív felfogásában, akaratában, ha ezt, illetve ennek a tartalmát nem fedi a törvényi jog? Ma egész más a bíró viszonya a törvényhez és a többi jogforráshoz, mint mondjuk, csak 50 évvel azelőtt. A bíró önállóbban és szabadabban mozoghat, ezen önállóságát és szabadságát köszönheti a szóbeliségen alapuló perrendeknek. Egyrészt a bíró kezében van a pervezetés, még pedig szigorú és stringens pervezetés lehetősége. Másrészt pedig be lett hozva, mint általános szabály a szabad bizonyítási rendszer, a törvényes kötött bizonyítás kivétel, amely a Pp.-ben tüzetesen van felsorolva. Nem létezik azonban jogszabály, amely emancipálná a magyar bírót attól, hogy ítélete alapjául ne a törvényt, a rendeletet és jogszokást tegye. Az 1869 : IV. tc. 19. §-a ma is fennáll teljés erejében és érintetlenségében. AZ ELMEBETEG HÁZASTÁRSAK BONTÓPERBELI JOGKÉPESSÉGE.* írta : dr. V1RÁGH GYULA. Ugyanezen cím alatt a Jogállam 1920 márciusi füzeteben dr. S\enúrmay Ódon kir. kúriai bíró úr egy rendkívül figyelemreméltó értekezést közölt, amelynek végső következtetése az, hogy az elmebeteg házastárs törvényes képviselője útján a házasságbontó perben nemcsak felperesként járhat el. de ellene mint alperes ellen is lefolytatható a bontóper, aminek folytán a kir. Kúria által állandóan folytatott gyakorlatnak megváltoztatását kívánja már a H. T. alapján de lege lata is. A kir. Kúria ugyanis következetesen azon álláspontot foglalja el, hogy elmebeteg ellen nincs helye bontási keresetnek, mert szerinte -a házassági törvényben nincs olyan rendelkezés, amelynek alapján az épelméjű házastárs az elmebeteg és e szerint cselekvőképtelen házastársával kötött házasságának felbontását kérhetné». Szentirmay kúriai bíró úr fent említett értekezésében kifejti, hogv bár a törvény nem mondja kifejezetten, hogy * Előadta szerző a Magyar Jogászegylet magánjogi osztályának 1926 dec. 2-án tartott ülésén.