Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 4-5. szám - Szovjet-Oroszország büntetőjoga

SZEMLE. désre is. Magyarországon, szintúgy a szomszédos államokban a jogi sajtó jelentős részének a szerkesztése, kiadása, megírása ügyvédek vállán nyug­szik, a megjelenő szakkönyvek jórésze is e kar tagjaitól ered, úgyhogy professzorok és bírák mellett nívóban velük sokszor vetekedve, a munka tömegében pedig talán vezetve is szerepelnek az irodalmibb velleitású ügy­védek. Az á propos-t ennek megjegyzésére egyébként a bécsi Internalionales Anwaltsblatt-nzk nemrégiben történt újramegindításából merítettük. Nem lesz érdektelen annak a megemlítése, hogy e tényleg nemzetközi lap füze­teibe a legsúlyosabb tanulmányokat (a mindenkori «másodikat» : tehát a «vezércikk') mögötti elsőt) állandóan magyar jogászok írták eddig (Almási, Meszlény, Jacobi A.. Blau, Giskan). Rendkívül nagy szerepet játszottak a magyar ügyvédek egyébként ci\ utódállamok ügyvédeinek ígiy február végén Pozsonyban tarlóit (2.) konferenciáján is, amely főleg arra irányult, hogy a volt monarchia területén ma létező államalakulatok közt könnyebbé tegye a jogi forgalmat, részint a nemzetközi ügyvédorganizáció és helyette­sítés közvetlen kidolgozása révén, részint pedig a polgári jogsegély, a ket­tős adózás, az államközi fizetésképtelenségi és telekkönyvi jog tárgyában kötendő államszerződések elveinek előzetes tisztázó megbeszélése által. A kongresszus teljességgel nemhivatalos jellege dacára is túlnő a magán­megbeszélések keretén. A bizottságok munkájában a magyarok (Nyulászi, Oppler, Beck, Király, Varannai s még számosan) nagy szerepet játszottak, mint elnökök, előadók stb. Oly tér ez, ahol kultúrnívóban, ha nem is akarjuk fölényünket vitatni, de teljes egyenrangúságunkat bátran állíthatjuk az annyira kiváló osztrák, cseh és többi jogászság mellett. — Kénys\eregye\ségi pótrendelet jelent meg. (2180/1927. M. E. sz.) Az alaprendeleten (1410/1626. M. E. sz.) több változás történik. Lé­nyegesebb pontok ezek : Ezentúl nem tűz a bíróság már eleve tárgyalási határnapot; utóbb sem, ha nincsenek, vagy nyilván alaptalanok az OHE. előtt létrejött magánegyezség elleni észrevételek. A magánegyezségi szava­zásnál már nem az összes, csak a bejelentéssel élt hitelezők kvalifikált többsége kell. A vagyonfelügyelői díjat megállapító határozatot kézbesíté­sen felül a Bp. Közlönyben is közzéteszik. Előnyös kielégítést nyer az adós vagyoni biztosításának folyó évi díja. Az egyezség megkötése utáni időre, teljesítéséig elrendelhető az OHE. beleegyezése esetében az üzlet­vitelnek az adós költségére ellenőrzése. Egyébként ismételten utalunk a legújabb, kényszeregyezségekkel kapcsolatos nyomozás alkalmából arra a már hangoztatott nézetünkre, mennyire helytelen, főleg a költségek körül, a táblához való fellebbvitel kizárása, még ha azt az ugyanazon bíróságon mű­ködő többi szakbíróból alakított tanács általi felülvizsgálással is helyettesítik. — A biztosítási novella (melyet, amikor e sorokat írjuk, már mind­két ház megszavazott, bár a törvénytárban még promulgálva nincsen,) a biztosítottak követeléseinek valorizációjáta irányuló pereket felfüggesztett mindaddig, amíg a magyar átértékelési törvény meghozatik, de legkésőbb 1927 végéig. Kongruens ez a «Sperrverfügung» az 1926. évi XV. tcikk 17. §-ával, mely az állam, vasút stb. elleni valorizációs igényeket ugyan­ilyen módon függesztette fel. A cél nyilván az, hogy addig is. amíg tör­vény teljesen ki nem zárja, vagy pontosan körülírt kis mértékre nem szo­rítja e különböző privilegizált adósok elleni, bajosabban valorizálható igé­nyek átértékelését, ne keletkezhessenek jogerős marasztalások, amelyeket nehéz lenne aztán akár az adósoknak teljesíteni, akár az új törvénynek (amelynek a szerzett jogokat mégis csak respektálnia illik, mint azt a nyug­dijvalorizációs törvény vonatkozó §-a is tette) visszahatólag megsemmisítenie.

Next

/
Oldalképek
Tartalom