Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 4-5. szám

BÍRÓI GYAKORLAT. 22 7 Azonban ezeknél a világháború előtt Magyarországot érdeklő ügy vajmi ritkán került tárgyalás alá. A trianoni tragédia következményeként mindgyakrabban kerülünk és kerülhetünk a jövőben is abba a helyzetbe, hogy nemzetközi jellegű viszályaink eldöntését nemzetközi bíróság ítéletére kell bíznunk. A Nemzetek Szövetségének tagjai vagyunk, az Egyességokmány rendelkezései tehát ránk is vonatkoznak. Ezek kimondják, hogy a tagállamok között felmerülő összes vitás ügyek, melyek diplomáciai úton el nem intézhetők, vagy valamely nemzetközi bíróság eljárása, vagy pedig a Tanács vizsgálata alá bocsájtandók. E szabály szankcióinak be nem tartása — különösen kisállamok részére — a legsúlyosabb következményekkel járhat. A ma működő nemzetközi bíróságok között az Állandó Nemzetközi Bíróság pártatlansága az, amelyhez legkevesebb szó fér. Mi sem természetesebb tehát, hogy az államok a nem egészen politikamentes Tanácsvizsgálat helyett, inkább ehhez fordulnak jogorvoslásért, ha már valamely jórumho\ mindenképpen fordulniok kell. Nem is szólva arról, hogy egynéhány ügy kizárólag az Állandó Bíróság illetékessége alá van utalva (rabszolgakereskedelmi, légügyi, tranzitóforgalmi stb. egyezmények magyarázatával és végrehajtásával kapcsolatos vitás kérdések), kétségen felül áll, hogy a Bíróság ítéletei, melyeknek megalkotói hazájukban a legmagasabb bírói tiszt gyakorlásához megkívánt feltételeknek kell hogy megfeleljenek, vagy akik a nemzetközi jog terén közismert jártassággal bíró jogtudósok, a világ főjogrendszereinek és a civilizáció főformának képviselői, jogi szempontból kiváló alkotások, ellentétben a Tanács által hozott határozatokkal, melyek jogi szempontból is többnyire megtámadhatók, de politikai elfogultságot is visszatükröznek. Ezek alapján valószínű, hogy amennyiben a jövőben Magyarország nemzetközi bonyodalmakba keverednék, az Állandó Nemzetközi Bírósághoz fogunk fordulni, hacsak valamely az esetre is érvényes in>titucionális választott bírósági szerződés másként nem intézkedik. Az Állandó Nemzetközi Bíróság szabályzatát az 1926: I. tc elfogadta és törvénytárunkba beiktatta. 2. Az Á. N. B. határozatai ítéletek, vagy vélemények. ítéleteket azon illetékessége alá tartozó ügyekben hoz, melyeket a felek elébe terjesztenek, véleményt pedig akkor ad, ha a Nemzetek Szövetségének Tanácsa ezt kikéri \t ilyenkor, mint a Nemzetszövetség szerve működik. Az Á. N. B. eddig hozott ítéletei, adott véleményei a következők : ítéletek: 1. Wimbledon-eset. 2. A Bíróság illetékessége a Mavromatis koncessziókkal kapcsolatban. }. A neully-i békeszerződés 179. cikkének magyarázata. 4. A }. ítélet értelmezése. 5. Mavromatis-koncessziók. 6. A Bíróság illetékessége a német-lengyel, felsőszilézia viszállyal kapcsolatban. 7. Német-lengyel viszály. Vélemények: 1. Németalföldi munkásdelegált kijelölése a 3. munkaügyi konferenciára. 2. A nemzetközi munkaügyi hivatal illetékessége mezőgazdasági munkakérdések rendezésénél. 3. A nemzetközi munkaügyi hivatal illetékessége a mezőgazdasági termelőeszközök fejlesztésével kapcsolatban. 4. Marokkói és tuniszi állampolgársági viszály. 5. Kelet-Kardia autonómiája. 6. Járadékbérlők és bérleti szerződések érvényessége Lengyelországban. 7. Lengyel állampolgárság megszerzése. 8. Csehszlovák-lengyel, ú. n. Jaworzina-viszály. 9. Albán-jugoszláv határmegállapítás. 10. Görög-török lakosság kicserélése. 11. Lengyel-danzigi póstaviszály. 12. A Nemzetszövetség illetékessége a mosszuli viszálynál. 13. A munkaügyi szervezet szabályalkotási joga.