Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 4-5. szám

BÍRÓI GYAKORLAT. után léptethető életbe. Az 51.625/1925;. K. M. számú rendelet (30) szerint helybenlakó iparosnak kell tekinteni azt a kereskedők is akinek a községben csak fióküzlete van, az ilyen kereskedő tehát a hetivásárokon ipari készítményeit árusíthatja. A 81,63 3/1926. K, M. számú rendelet (40.) szerint napi piacokon iparcikkeket nem szabad árusítani. A 84,919/1926. K. M. számú határozat (43.) szerint az egész ország területére piaci vegyes árusító iparjogosítvány ki nem adható. A 96,100/1926. K. M. számú rendelet (49.) szabályozza a vásári helypénz-díjszabályzatok díjtételeinek pengőértékben való megállapítását. A hólabdarendszer megakadályozásáról szól a 145,513/1926. B. M. számú rendelet (42.), a szárított tésztaneműek minőségének a megjelöléséről a 38,000/1926. F. M. számú rendelet (43.), a fűszerfélék forgalombahozataláról a 69,645/1926. F. M. sz. rendelet (45.). Az üzleti záróra a 83,912/1922. K. M. sz. rendelet (50.) szerint csak a rendszeresen árusító nyilt üzletekre vonatkozik, az alkalomszerűen árusító üzleteknél csak az árusításnak kell szünetelnie. Az éjjeli munka eltiltása nemcsak az alkalmazottak javára szól, hanem a 62,014/1925. K. M. számú rendelet 150.) szerint a munkaadókat is kötelezi. Az 52,400/1926. B. M. számú rendelet (24.) szerint az állami és önkormányzati hatóságok és intézmények külföldi gyártmányú iparcikkeket csak előzetes miniszteri engedéllyel szerezhetnek be. A városok és községek a 157.258 1926. B. M. sz. rendelet (46.) szerint a szerződéseik, illetőleg engedélyeik alapjáu alakult vállalatokat szintén kötelesek a hazai ipar igénybevételére kötelezni. Versenytárgyalási hirdetésben a 3624/1926. B. M. számú rendelet (47.) szerint bizonyos cégek különleges gyártmányai meg nem nevezhetők. Nem tarthatnak tanoncot az 54,386/1924. K. M. számú határozat (17.) szerint a kizáróan valamely uradalom mezőgazdasági üzeme részére dolgozó szegődményes iparosok, a 82,187/1925. K. M. számú határozat (17.) szerint pedig a mezőgazdasági szeszgyárak. A 61,114/1925. K. M. számú határozat (17.) szerint géplakatos iparra való kiképzés céljából tanoncot csak az szerződtethet, akinek a géplakatos ipar önálló gyakorlására feljogosító igazolványa van. A 75,472, 1926. K. M. számú határozat (50.) a tanidő tartamát a sokszorosító iparban határozza meg. A 67,674/1926. K. M. számú rendelet (44.) a gyárakban alkalmazni kívánt gyermekek és fiatalkorúak kötelező hatósági orvosi megvizsgálásáról szól. A tanonciskolák fenntartási költségeiről rendelkezik az 52,604/1926. K. M. sz. rendelet (16.).