Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 4-5. szám

2 1 2 BÍRÓI GYAKORLAT. III. Iparjogi gyakorlat.* Az 1923 novemberében hatályba lépett új ipartörvény (az 1922: VII. tc.) és az e törvény alapján nagyszámban kibocsátott rendeleteknek a gyakorlatba való átvitele természetesen nem mehetett egész simán. A gyakorlat sok olyan kérdést vétett fel, amelyre sem a törvény hozója, sem a végrehajtó kormány nem gondolt. Ennek következtében igen nagy jelentőségük van azoknak a határozatoknak, amelyeket a kereskedelemügyi miniszter a végrehajtás első idejében hoz, s amelyek azután a további gyakorlat alapjául szolgálnak. Ezért indokoltnak tartjuk ezeket a határozatokat kissé részletesebben ismertetni. A 68,3000/1926. K. M. számú rendelet (28.) a vándoripar gyakorlására szóló jogosítványok kiadását szabályozza. A 62,^oo/i92ó. K. M. számú rendelet (18.) megtiltja, hogy vegyeskereskedők és szatócsok iparszerú'en kenyérsütéssel foglalkozzanak. A 60,885/1926. K. M. számú rendelet (22.) szabályozza a megrendelések felvételét kereskedők részéről vegytisztítók és kelmefestők részére. A 96,676/1925. K. M. sz. határozat (30.) szerint a szatócsok és vegyeskereskedők a hírlapokat külön iparigazolvány nélkül árusíthatják. Az 51,625/1925. K. M. számú határozat (30.) szerint a házaló kereskedők nem csupán házi ipari, hanem a házalási engedélyben megnevezett gyári készítmények forgalombahozatalával is foglalkozhatnak. A 74,957/1926. K. M. számú határozat (34.) szerint büntetés alá esik az a kereskedő, aki az üzletkörébe tartozó áru elkészítésére megrendelést vesz át vagy az általa eladott áruk átalakítását, javítását elvállalja és azt nem az arra jogosult iparossal végezteti el. A 78,926/1925. K. M. számú határozat (50.) szerint az üvegkereskedők beüvegezéssel nem foglalkozhatnak. A 102,685/1923. K. M. számú határozat (50.) a zsibárus és az ószeres ipar közötti határvonalat állapítja meg. A 63,440/1924. K. M. számú határozat (30.) szerint a képesítéshez kötött ipart a gondnok megfelelő üzletvezető alkalmazásával gyakorolhatja. A 92,324/1925. K. M. sz. határozat (17.) szerint nem vonja maga után az özvegyi jog megszűnését, ha az özvegy az iparág folytatását az iparhatóságnak nem jelenti be. Az 53,199/1925. K. M. számú határozat (39.) az új ipar* Az iparjogi rendeleteket és határozatokat a Magyar Közigazgatás 1926. évi XLIV. folyamából idézzük. A rendelet, illetőleg határozat száma után zárójelben a Magyar közigazgatás illető számát jelezzük. Az iparjogi határozatok és rendeletek feldolgozása a szerző Iparjog című munkájának rendszerében történt.