Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 4-5. szám

i84 ÍRÓI GYAKORLAT. bár a lejárat napja a felek megállapodása szerint 1924 március 12-ike volt, a felperes nem járt el megállapodásellenesen azáltal, hogy a lejáratot 1924 augusztus 2 5-re tette, mivel alperesek az illető napig terjedő halasztást kértek és az ezen a napon felvett óvás kellő időben vétetett fel. (K. VII. 4985/1925. Ht. 78.) A váltó valorizációját a Kúria újabban mindgyakrabban megítéli, így 80%-ot állapít meg az összes perbeli körülmény mérlegelése alapján. (K. VII. 6307/1925.) Érdekes kérdés, vájjon a valorizáció csak a váltó lejáratának napjától, vagy pedig a követelés keletkezésének napjától, jár-e? A Kúria az előbbi alapon 1924 július i-én lejárt váltó alapján valorizációt nem ítélt meg. (K. VII. 5305/1925. Ht. io6.) Ezzel szemben dr. Schuster Rudolf arra utalt, hogy ez a terminus, mint kiindulási időpont, közömbös, mert nem ez az időpont, hanem a követelés keletkezése irányadó. AZ 1926. ÉV PERJOGI GYAKORLATA. írta : Dr. KOVÁCS MARCEL. Az 1914 : XVII. tc. 55. § értelmében a vasúti alkalmazott csak a szabálytalan felmondásból, illetve a létszámból szabálytalanul történt törléséből származó magánjogi igényeit érvényesíthette a törvény rendes útján; ellenben a szolgálati viszony fennállása alatt ebből eredő minden egyes igény egyedül az i9i4:XVII. tc. 138. §-ban és a szolgálati szabályzat 6. és 20. §-aiban körülírt szolgálati panaszúton érvényesítendő. (II. 242/1925. Pd. XI. 26.) Azonban a Máv. nyugbérpén^tárának kötelékébe tartozó alkalmazottak, valamint ezek özvegyei és árvái ellátási díjainak újabb szabályozása tárgyában kiadott 5461/1924. és 7200/1925. M. E. sz. rendeletek értelmében annak a kérdésnek eldöntése, hogy a Máv. nyugbérest, illetve az özvegyet és árvákat megilleti-e az ellátás és ha igen, milyen összegben, most már rendes bírói útra nem tartozik (VI. 2919/1926. Pd. XI. 127.) Ugyanezt az álláspontot fogadta el ismételten a hatásköri bíróság is. A magyar állampolgárok közt létrejött szerződésből folyó személyes kötelezettségek teljesítése iránti perben nem érinti a magyar bíróság joghatóságát az a körülmény, hogy az adásvétel tárgyát tevő ingatlanok időközben elszakíttattak (564. és 4538/1925.). Az Országos Munkásbi^tosító pénztári orvos özvegyének a nyugdíj felemelése iránti keresete a munkásbiztosítási bíró»