Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 4-5. szám

i7o BÍRÓI GYAKORLAT. 13. Helyes ügyletértelmezéssel látott szolgalom-alapítást a kir. Kúria olyan osztályegyesség esetében, amely az ingatlant akként osztja meg, hogy az egyik osztályos társ házának ablaka és pincebejárata a másiknak telkére nyílik és pincéjéhez csak a másik telkén át lehet jutni. (P. I. 9/25. MD. 57.) Érdekes alkalmazása ez az eset a ptk. tvjav. 507. §-ában kifejezett elvnek. Az eset egyúttal tanulságos adalékot nyújt a telekkönyvön kívüli szolgalomszerzéshez és a szembeötlő szolgalom tekintetében a jóhiszemű telekkönyvi jogszerzés kizárásához (v. ö. erre nézve Dtár új folyam IV. 100., IX. 175., XIV. 179., XVII. 23., XIX. 115.1, amikor kimondja, hogy az a harmadik vevő, aki a megosztással keletkezett két telek kölcsönös fekvését, az ablak és a pincebejárat elhelyezését a vételkor ismerte, nem hivatkoznánk arra, hogy a szolgalmi jog a telekkönyvbe nincs bejegyezve. 14. A jelzálogjog negatív — a kielégítés tűrésében álló — tartalmát jól világítja meg a Kúria, midőn kimondja, hogy ha a dologi adós a követelés érvényesítését a jelzálogi perben nem ellenzi és költségbiztosíték sincs bejegyezve, úgy a felmerült költségekkel sem saját személyében, sem mint dologi adós nem terhelhető. (P. VI. 5716/25. MD. 87.) Kötelmi jog. 15. Nemleges kötelem megszegése esetére szokásjogunk szerint is abbanhagyási keresetnek van helye, melynek alapján a bíróság az adóst a jövőbeli szerződésszegéstől eltiltja. Adott esetben helyesen utalt rá Kúriánk, hogy a nemleges kötelem megszegésére kikötött kötbér érvényesítése nem zárja ki az abbanhagyási igény érvényesítését. (P. II. 4718/25. MD. 96.) 16. A választott bírósági szerződéssel szemben helyesen határolja el a Kúria a szakértői bizottság döntésének kikötését. Az utóbbira, a Kúriának most már ismételt kijelentése szerint, azok a szabályok alkalmazandók, amelyek általában irányadók, ha valamely szolgáltatás meghatározása harmadik személyre bízatott. (P. VI. 2347/26. MD. 66.; v. ö. MD. XVIII. 46.) A döntőszakértő (arbitrator) jogi helyzetét a választott bíróéval szemben tüzetesen fejti ki Fabinyi Tihamér. (A választott bíráskodás, 2. kiad. 102— 108. 1.) A Kúria id. határozata egyúttal kifejezi a ptk. tvjav. 758. §-ának megfelelő azt a jogelvet is, hogy a szolgáltatás meghatározására hivatott harmadik személy döntése a feleket nyilvánvaló méltánytalanság esetében nem kötelezi és tévedés okából is megtámadható.