Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)
1927 / 4-5. szám
IÓÓ BÍRÓI GYAKORLAT. jogának folyománya, mert ily esetben a nő névviselése a férj jogi érdekeit — személyiségét — sérti. A tétel mindenesetre megérdemli,- hogy a ptk. tvjav. szövegezésében is figyelembe vétessék. 5. A jogi elemzés hiányossága néha egészen ferde eredményekre vezet. Tanulságos példája ennek MD. 78. (P. II. 4587/25.) Ebben az esetben a férj a maga ingatlanhányadával együtt a feleségéét is — meghatalmazás nélkül — eladta A feleség utóbb kijelentette, hogy a jogügylethez hozzájárul, sőt a perbe férje mellé, mint mellékbeavatkozó is belépett. A Kúria szerint ez a hozzájárulás a meghatalmazás és a szerződés aláírásának a hiányát nem pótolja. A határozat szem elől téveszti, hogy ez esetben a férj mint álképviselő járt el, hogy a Kúria következetes gyakorlata szerint a feleség formaszerűtlenül is helybenhagyhatja a férje mint álképviselő részéről nevében is kötött szerződést és hogy az ilyen helybenhagyás pótolja a köz jegyzői meghatalmazás hiányát. (MD. XIV. 7., XV. 55., XVI. 119.) 6. A végleges nőtartás változatos joganyagában még mindig akad egy-egy új tétel. A Kúria következetesen azt tartja, hogy a házassági bontóperben nem érvényesített végleges nőtartási igényt a nő utóbb csak úgy érvényesítheti, ha ezt az igényét a bontóperben fenntartotta. (MD. II. 41., VII. 28., 29., X. 116., XI. 177., XVII. 49.) Ez azonban voltakép nem önálló jogtétel, hanem a jogról való lemondás vélelme. Azért helyesen teszi a Kúria, ha e tétel alól- kivételt tesz olyankor, amikor kétségtelen, hogy a jog nem-érvényesítése más okra vezetendő vissza, így most kimondotta a Kúria, hogy a nő a végleges nőtartást jogfenntartás hiányában is külön perrel érvényesítheti, ha az, hogy tartási igényét a bontóperben nem érvényesítette, a férjnek megtévesztő magatartására vezethető vissza. (P. III. 4814/25. MD. 4.) A férj tartási kötelezettsége megelőzi a szülőkét; azért az a körülmény, a nő szüleinek háztartásában él, a férjet nőtartási kötelezettsége alól fel nem menti. (P. III. 289/25. MD. 28.) A nő keresőképessége a tartásdíj megszabásában figyelmen kívül marad. «A végleges nőtartás szempontjából közömbös, hogy a nő munkaképes és így saját munkájával a maga eltartásához hozzájárulhat; mert nem felel meg a törvény szándékának, hogy a nő házasságának hibáján kívül történt felbontása után, a férj tartási kötelezettségének könnyítése céljából akkor is önálló keresetre utaltassék, amidőn a házasság fennállása alatt önálló keresete nem is volt*-. (P. III. 6941/25. MD. 77.)