Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 2-3. szám - Az újabb munkaügyi törvényhozás és a magánjog

1^2 SZEMLE. SZEMLE. — Báró Wlassics Gyulát, a m. kir. közigazgatási bíróság elnökét, az országgyűlés most megalakult felsőháza elnökévé választotta. Ezen legmagasabbrendű, közjogi funkcióra báró Wlassics Gyula bírt legelsősorban hivatottsággal. Ő volt sorban utolsó elnöke a főrendiháznak akkor, midőn ennek működését a forradalom zivatara elsodorta. De báró Wlassics mindvégig rendületlenül fenntartotta a közjog és jogfolytonosság lobogóját. Epp báró Wlassics Gyula akkori magatartásának köszönhető, hogy szinte a jogfolytonosság elvében alakulhatott meg a felsőház. A főrendiház elnökeinek sorában kimagaslott báró Wlassics Gyula páratlan tudásával, nemes higgadtságával, egyéniségének egész nívójával. Az újon megalakult felsőház átható tudású, biztos tekintetű és biztos érzékű vezetőt nyert az ő személyében. 1927 január 31-én tartott székfoglaló beszédében irányt jelzett báró Wlassics Gyula a főrendiház jövő működése számára. E beszéd a magyar politika tudományának, a magyar alkotmánytan tudományának és a magyar közjog tudományának egyik pillére lesz. A felsőház pedig bizonyára mindenkor hagyománynak fogja tekinteni azon elveknek és irányításoknak tiszteletét, melyeket báró Wlassics Gyula e székfoglaló beszédében hirdetett. Ily értelemben jogirodalmunk gazdagodásának is tekinthetjük azt a külön kiadást, melyben báró Wlassics Gyula felsőházi elnök székfoglaló beszéde megjelent. — Pollák Illési a budapesti ügyvédi kamara meleg ünneplés közepette egyhangúlag tiszteletbeli tagjává választotta. Ethikai a dísz és kitüntetés, amellyel a kart megtestesítő morális személy a köztiszteletben és szeretetben álló, kitűnő kollégát felruházhatta. Úgy adja ezt a kamara, mint egyetemek a díszdoktorátust vagy városok díszpolgárságukat. Fölösleges volna e helyütt további méltatással kísérleteznünk : minden olvasónk ismeri Pollák Illés érdemeit és a karban szinte páratlan értékét. Soraink célja csak az, hogy legmelegebb szerencsekívánatainkat fejezzük ki Pollák Illésnek, ki lapunkat is számos cikkel tüntette ki. — Dr. Kármán Elemér f. A kriminálpszichológiának és különösen a kriminálpedagógiának volt fáradhatlan mívelője dr. Kármán Elemér, akit a halál most elragadott. Sok testi-lelki szenvedése közepett is tanult, propagált az ő tárgykörében és írt mélytartalmú tudományos könyveket és cikkeket. Elhivatottnak érezte magát tárgykörében, egész gondolatvilága ahhoz fűzte. Nagy tudásával és lelkességével rászolgált volna Kármán Mórnak ez a fia, hogy legalább docensi tanszékről közvetítse értékes gondolatait a tanulnivágyók számára. Körülnézve a krimináltudományok mívelői közt, alig ötlik szemünkbe csak valaki is, aki pótolhatná ezt a kiváló szakférfiút. Lapunk is régi buzgó munkatársát vesztette el benne. — P/0'5? Sándor emlékeseié. A Magyar Tudományos Akadémia 1927 február 21-iki összes ülésén dr. Magyary Gé\a egyetemi tanár tartott emlékbeszédet Plósz Sándor felett. Bevezetőben rámutatott Plósz közéleti tevékenységének sokoldalúságára, kiemelvén tudományos kutató működésének kimagasló voltát, majd részletesen kifejtette a polgári jogvédelem terén végzett tudományos működését, amelynek elsősorban köszönhette Plósz azt az általános elismerést, amely a külföldön is körülvette. A Bülow által felvetett gondolatot, hogy t. i. a polgári per közjogi természetű intézmény, először Plósz fejtette ki behatóan különböző munkáiban, amelyek közül legnagyobb jelentőségű a Beitráge zur Theorie des Klagerechtes címen