Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 2-3. szám - Az újabb munkaügyi törvényhozás és a magánjog

148 IRODALOM. ményeinkre nem lett volna a külföldnek jelentős hatása. Ezt a külföldön senkisem fogja elhinni» (218. 1.) De azt vájjon elhiszi-e majd a külföld, hogy Sauervvem vagy Merkl nézetei pusztán «tájékozatlan»-ságból erednek (222. 1.) ? Minden közjogírásnak is megvan a maga metajurisztikája, s ha valamelyik azt állítja, hogy neki nincsen : az egyszerűen az uralkodó hatalmak tételeit akceptáló, konzervatív közjog. Dr. Ko\ma Káioly: A kereskedelmi törvény némely könyvelési vonatkozásáról. (Budapest, 1926. )\. o.) A K. T. csak rövidlegesen foglalkozik a könyvelési kötelezettséggel s részleteiben egyáltalán nem szabályozza. Már pedig egy fejlett és széles kiágazású gazdasági életnek elengedhetetlen előfeltétele a hü és pontos kereskedői könyvvezetés ; «ahol nincsen rendes könyvelés, ott egyébként sem szokott rend uralkodni)) — mondja a szerző a tanulmány előszavában. Ezt a hiányt sürgősen orvoslandónak tartja, legfőként a vagyoni helyzet hü feltüntetésének tekintetében s ezt egyrészt az alapelvek törvényi körülírása, másrészt azáltal tartja elérhetőnek, hogy a kereskedők azok megtartására szigorú szankciók mellett köteleztessenek. Dr. Munkácsi Ernő: Jegyietek a Kúria 28. s\. JD-éhe\. (A Jtk-beli cikk különlenyomata. 12 I.) Behatóbb tanulmány a 28. jogegységi döntvényről, melyről annakidején mi is szóltunk. (Jogállam 1926. 412.) Főleg a JD-nek az ismeretes 1802 : XXII. tc-hez, valamint a polgári törvénykönyv javaslatához való viszonyával foglalkozik. Lajos Iván : Ausztria--Magyarország különbeké-kísérletei a világháborúban. (A pécsi egyetem nemzetközi jogi intézetének Faluhelyi professzor vezetése alatt megjelenő kiadványai, 1. sz., 20. lap.) Vidéki egyetemeinken fokozott tevékenység jelei mutatkoznak. Örülni fogunk, ha szélesebbkörüvé fejlesztik jogtudományunk életét és nálunk is országossá nő az eddigelé inkább csak fővárosi szakmunkálkodás. A német akadémikus tevékenységnek hatalmas bázisa szintén a kiterjedt egyetemi hálózatban van. Ez a füzet szemmelláthatólag szemináriumi munka. Annak eléggé nívós. Összeállítja a Sixtus-akciókat, egyes olasz meg angol relációban történt békekísérletezések adatait stb. Ha élő emlékezetünkből kiegészítjük a nagy háborús hátteret, megérezhetjük a végzet nyomását, amely a monarhiából ezeket az egyébként inkább csak tapogatódzó lépéseket kiváltotta. Az összeomlást csak kevesebb optimizmus, nagyobb lemondókészség és erőteljesebb békeakciók előzhették volna meg, ha ugyan egyáltalán volt elhárításra ezen az úton lehetőség. Dr. Beck Salamon és dr. Varannai István: A\ 1926. év magánjogi és hiteljogi bírói gyakorlata. (A «Polgári Jog» könyvtára 3. füzet.) Az 1926. év magán- és hiteljogi határozatait a háborús és háború utáni évek gazdasági lehetetlenüléses és valorizációs tendenciája után a békeévek szürkeségei felé való örvendetes elhajlás jellemzi. A gazdasági lehetetlenülés kérdése 1926-ban már nem eldöntésre váró jogkérdés, de a valorizáció kérdésében is már inkább csak a mérv kérdése körül forog a vita — eltekintve egyes, talán tegnap még bevehetetlennek látszó, de ma már-már kapituláló felleg- vagy talán kártyaváraktól. Különösen fontos a gyakorlat megváltozásának a fordulóján, a gyakorlat rendszeres összefoglalása. Kitűnő áttekintéssel és áttekinthetőséggel végzik el ezt a szerzők — élvezetes stílusban. Az összefoglalás az elmúlt év különböző döntvénytárakban és jogi szaklapokban leközölt anyagát dolgozza fel, rámutat az ellentétes határozatokra, utal a régitől való eltérésre, jelzi a jogfejlődés irányát. A magánjogi rész rendszerében dr. Beck Salamon munkája, aki a ritka tudásával oldja meg nem