Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 2-3. szám - A telekadósságról

102 DF NIZSALOVS2KY ENDRE különösen a tág értelemben vett nem készpénzbeli betét és a különös előnyök tekintetében semminemű könnyítést a T. nem nyújt. De még a teljesítendő formalitások körében sem tesz az elnevezésen kívül nagy különbséget a T. Elrendeli, hogy az első közgyűlés szimultán alapítás esetén nem szükséges. Minthogy az első közgyűlésnek a 22. § szerint más célja nincsen, mint az igazgató-tanács megválasztása és minthogy az alapítók sukcessziv alapítás esetében is kinevezhetik az első igazgató-tanácsot, gyakorlatilag az első közgyűlés szukcesszív alapítás esetében sem szükséges. Azt hisz.em sikerült kimutatnom, hogy az alapítás korlátozását célzór fent ismertetett rendelkezések nem valósítják meg a fejtegetéseink elején idézett és a T. zászlajára írt célt, mert mind e korlátozásokat a reális társaságok igen nehezen teljesíthetik, de nem akadályo^ák meg a szédelgő vállalatok keletkezését. A TELEKADÓSSÁGRÓL. írta: Dr. NIZSALOVSZKY ENDRE. I. A jelzálogjogról szóló törvényjavaslat (J.) indokolása a telekadósság intézményének megvalósítását, mint a javaslat egyik legnagyobb újítását jellemzi. A J. nyilvánosságra kerülése óta azonban gyakorlati körök részéről nem nyilatkozott meg iránta az a szimpátia, amely várható lett volna. Ennek oka, hogy ma a hitelezőnek sokszor az adós egész vagyona sem nyújt követelésére biztos fedezetet, a telekadósságnak pedig egyik jellegzetes vonása a fedezet korlátozása. Éppen erre figyelemmel, helyénvalónak látszik ezt az intézményt közelebbről szemügyre venni s az említett sajátságán felül egyéb olyan vonásaira is rámutatni, amelyek a mai kritikus viszonyok közt is életképessé teszik.* A J. 81. §-a kimondja, hogy a telekadósság a telket személyes követeléstől függetlenül terheli, úgy hogy a jogosult a jelzálogból meghatározott összeg erejéig személyes követelés kimutatása nélkül kereshet kielégítést. Ez a rendelkezés első olvasásra úgy hat, mintha a telekadósság elsősorban a hitelezőnek szolgálna javára, aki a kielégítés keresésekor felszabadul a személyes követelés kimutatásának terhe alól. Holott a lényeg tulajdonképpen nem ebben van, hiszen a követelés kimutatása a közönséges jelzálogjog esetében is elmaradhat, mert a J. 47. §-a értelmében a telekkönyvi bejegyzés hatályának védelmére vonatkozó szabályok a jel\álog* A J. vonatkozó rendelkezéseinek részletes ismertetése alól felment dr. Glückstahl Andornak a Jogállam XXV. évf. 516. és köv. lapjain megjelent kimeritő ismertetése.