Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 2-3. szám - Bíráló észrevételek a részvényjog reformtervezetéhez

94 BÍRÁLÓ ÉSZREVÉTELEK A RÉSZVÉNYJOG REFORMTERVEZETÉHEZ. társaság fizetéseit beszüntesse, anélkül, hogy ennek nyomába lépjenek törvényes következmények. 4. A társasági hitelezőknek a 127. S-ban adott kártérítési igény harmadik személyeknek ad a társaság belügyeibe a fennálló magángazdaság, renddel össze nem férő beavatkozásra jogot. Amíg a társaság szolvens, addig hitelezője csak vele áll jogviszonyban. A kielégítési alap elvonásával szemben a jog más helyütt védi meg a hitelezőt, s jobban védi meg, mint a TV, mert nem eső után köpönyeg jellegével bíró kártérítési jogot ad neki, hanem arra jogosítja fel, hogy magát, az elvonó cselekményre való tekintet nélkül, úgy elégítse ki. mintha az elvont vagyontárgyak az adós vagyonában bennmaradtak volna. Ha az igazgatókra a dolus malus szabályszerűen rá volna bizonyítható (ami igen nehéz dolog), akkor az általános szabályok ezt az elvi kártérítést már amúgyis megadják. Az Ind. (364. 1.) egyébként súlyos tévedésben leledzik. A 5|-ban szó sincs arról, hogy a követelés csak szubszidiárius volna. Az Ind. szerint a szubszidiáritás majd akkor áll be. ha a társaság «nem fizet», majd pedig akkor, ha «nem tud fizetni". Ez nagyon is kétféle : az előbbi jogi nonsens, az utóbbit pedig jogászilag formulázni kell. A-126. § 2. bek. felsorolása amúgyis teljesen ötletszerű és jogásziatlan. Az r. és 2. pont a sikkasztás vagy hűtlen kezelés körébe esik s ugyanilyen joggal helye lehetne a lopás, csalás vagy egyéb bűncselekmények felsorolásának is. A 6. pont a csődbeli megtámadás keretébe tartozik. Az 5. pont második fele azonos az 1. ponttal. VIII. Az igazgatótanács szervezetében a kisebbségi képviselet (IJI. § nincs végiggondolva. Előbb jön a kijelölés, azután jön a közgyűlésen a választás. Tegyük fel, hogy öttagú igazgatótanácsról van szó. A részvényesek egyötöde megegyezik A.-ban, egy másik ötöde kijelöli B.-t, egy harmadik ötöde kijelöli C.-t. Ki lesz most az igazgatótanácsban az az egy kisebbségi képviselő? A., B. vagy C. } IX. 1. A társaság feloszlása körében kár a 161. §-ban foglalt taxációért, ha azt annak utolsó bekezdése minden jelentőségétől megfosztja. Ha azonban az Ind. (joo. 1.) már felhozza az «Einmanngesellschaft»-ot. mint a társaság feloszlásának egyik esetét, úgy ennek is általánosságban ellent kell mondanunk a fennálló jog szempontjából, éppúgy, mint de lege ferenda. A jogfejlődés nizusa éppen az ellenkező. 2. Súlyos aggályokat támaszt a kir. ügyésznek a 162. §-ban adott megsemmisítési kereset azon az alapon, hogy a társaság a közjót veszélyezteti, akár azáltal, hogy törvényellenes közgyűlési határozatot hoz. akár azáltal, hogy az igazgatók törvényellenes cselekményeit elnézi. A 107— 109. §-ai túlontúlmenő szigorral védik meg a közjót a törvényellenes közgyűlési határozattal szemben s így a kir, ügyész kommerciális vénájának érvényesítésére nincs szükség. Az igazgatók törvényellenes cselekményeinek általában nem a részvénytársaság a megtorló fóruma még akkor sem. ha ezt a fogalmat a társaság ügyvitelével kapcsolatos cselekményekre szorítjuk, ami a szövegből nem tűnik ki. Akár igazgató, akár igazgatótanácsi tag, akár igazgatóság vagy igazgatótanács, akár végül maga a közgyűlés az, amely a kérdéses cselekményt elkövette, a társaság feloszlatása csak akkor kerülhetne szóba, ha az illető szerv a társaság nevében cselekedett, vagyis ha a cselekmény jogilag a társaság cselekményeként tenne számot. Az « elnézés» egymagában azonban nem cselekmény. Ez a cselekmény továbbá vagy megengedett, vagy tiltott; előbbi esetben a kir. ügyész ne érdeklődjék iránta, utóbbi esetben pedig az bizonyára amúgyis kriminalizálva van s a bűnösök bizonyára lakolni fognak.