Jogállam, 1927 (26. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 2-3. szám - Bíráló észrevételek a részvényjog reformtervezetéhez

BÍRÁLÓ ÉSZREVÉTELEK A RÉSZVÉNYJOG REFORMTERVEZETÉHEZ. 91 rata ellenére tehát — miként nyilván a T. szerint — e jog nem gyakorolható. A részvényes-kisebbség a cégbíróságtól felhatalmazást kérhet, hogy a társaság követelését annak szervei ellen saját felperessége alatt, a társaság részére érvényesíthesse. Minek ez? Az előfeltételek ferinforgását a megindított perben is igazolhatják és a bíróság előzetesen amúgysem mondhat egyebet, minthogy «ha gondoljátok, hogy igazatok van. ám próbáljátok meg». Hogyan egyezik e rendelkezés az Altalános Indokolás amaz álláspontjával (181. 1.), hogy a részvényes egyéni jogait a vállalat érdekében a mai helyzettel szemben meg kell szorítani (v. ö. alább 7. p. is)? A bíróság biztosíték letételére kötelezheti a felpereseket (4. bek. . Vájjon ezt olyanféle pergátló körülménynek kell-e tekinteni, mint a Pp. 124. sk. §-aiban meghatározott cautio judicalum sólvi-X ? Hanem: a biztosíték jogi természete rendezetlen kérdés. Meddig marad letétben r Mennyi idő alatt köteles az alperes az ő kártérítési perét megindítani ? Mit jelent a § ut. bekezdése azon felül, ami minden alaptalan per jogkövetkezménye : a perköltség viselésén felül ? Mi egyéb kár érheti az igazgatót stb., a bár rosszhiszeműen és alaptalanul indított perből ? Ha a terhére visszaélés sül ki, a per nem volt alaptalan, ha nem sül ki semmi és ezért őt a társaság joghátrányban részesíti, a társaság járt el jogtalanul, nem a felperesek. }. A közgyűlési határodat megtámadásával foglalkozó 104. § indokolása helytelenül hivatkozik arra, hogy a német jogot követi. A német K. T. 271. §-a — egyezően a magyar K. T. 174. £-ával - csak a törvénybe és az alapszabályba ütköző határozat megtámadását engedi meg. Amint a T. «a társaság érdekeit szándékosan és súlyosan sértő" határozat megtámadásának is teret ad, két lábbal egyszerre ugrik a sötétbe. Először is a bíróságot célszerűségi megfontolások forgatagába sodorja, amelyekhez szükséges üzleti rutinnal és ismeretekkel az nem rendelkezik Másodszor pedig a «szándékosság» fogalmának felvetésével, megfejthetetlen rejtély elé állítja. A jogász számára a szándékosság egyjelentőségű a tudatossággal. Ebben az értelemben a közgyűlési határozat rendszerint szándékos, mert hipnózisban nem szoktak szavazni. Ha pedig a szándékosság a sértéssel kapcsolatos, vagyis egyenesen károkozásra irányuló szándékot tételezünk fel, akkor kár ennyi kételyt támasztani, mert ilyen határozatot józaneszű többség nem hoz és ha hozna, azt rá nem lehetne bizonyítani. Ezenkívül az Általános Indokolás (181. 1.) programmul azt tűzte ki, hogy mai intenzivitásukban korlátozza a részvényesek egyéni jogait a vállalat érdekében . . . Keresetet indíthat az a távolmaradt részvényes, akit a részvételben (•jogtalanul megakadályoztak'). Ha tehát őt házi perpatvar során b. neje a fürdőszobába zárta («. . . Ráfordítja a nagy kulcsot s öve mellé dugja: így jó!») s közben a közgyűlést megtartották: adva van a feltétel. A 105. § 2. bek. — a 102. §-hoz hasonlóan —• ismét biztosíték letételét rendeli. A T. itt változatlanul átveszi a német K. T. 272. í^'-ának }. bekezdését s nem gondol arra, hogy a magyar Pp. a némettől e ponton lényegesen különbözik. A német Pp. ii}. ?;-a értelmében, ha a felperes a perbiztosítékot a kitűzött határidő alatt le nem tette, a keresetet visszavettnek kell kimondani, az esetleges fellebbviteli pedig el kell vetni, vagyis a kérdést az érdemleges perszakban kell tisztázni. A magyar Pp. 181. § 8. pontja szerint azonban a biztosíték le nem tétele pergátló körülmény. Itt tehát nem a mulasztás következményei Pp. 436. sk. §§ jönnek * Tsz. 1867 júl. 24-i törv. 50.. I". C. elfogadott értelmezése.