Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1-2. szám - A polgári perrendtartás elleni támadások

78 A HÁGÁBAN TARTOTT IPARJOGVÉDELMI KONFERENCIA. az, hogy az Amerikai Egyesült-Államok és Anglia a hamis reklámot nem tekintik a tisztességtelen verseny elleni szabályokba ütközőnek, nézetük szerint a hamis reklámnak nincs semmi köze a tisztességtelen versenyhez, az legfellebb büntetendő cselekmény lehet stb. Hogy ily körülmények közt ezen a téren megegyezés és nagyobb eredmény elérhető nem volt, az természetes; örvendetesnek kell tekinteni azt, hogy a kérdés megvitatását és részletes szabályozását elvileg az Unió oltalma alá tartozónak tekintették. 8. Végül említést érdemel az a körülmény, hogy a Hágai konferencia alkalmával több állam új egyezményt kötött ezen a címen: Hágai egyezmény a\ ipari minták és modellek nemzetkö^i lajstromozása tárgyában. Ehhez az egyezményhez eddig hozzájárult: Németország, Belgium, Spanyolország, Franciaország, Portugál, Mexikó, Svájc, Marokkó, Tunisz, Sziria, Libanon. Ennek az egyezménynek értelmében, a védjegyekhez hasonló módon, bejelenthetők minták és modellek a berni irodánál, amely bejelentésnél fogva az oltalom megadatik, mind azokban az államokban, amelyek az: egyezményt elfogadták; használati kényszert egyik ország sem követelhet stb. Az egyezmény többi részleteinek felsorolása ezúttal mellőzhető, mivel Magyarország az egyezményhez még nem járult hozzá. Ez az egyezmény azonban mindenesetre örvendetes haladást jelent az ipari tulajdon védelmének nemzetközi szabályozása kérdésében. A hágai konferencia a fent felsorolt kérdéseken kívül természetesen még más kérdésekkel is foglalkozott, amelyeknek felemlítését ezúttal mellőzöm, mivel kevésbbé fontosak. Ha végül azt kérdezzük, vájjon a konferencián elért eredmények arányban állanak-e azokkal a nagy és alapos előmunkálatokkal, amelyek a konferenciát megelőzték és azzal a hosszú idővel és beható tárgyalással, amelyet a konferencia igénybe vett, akkor első pillanatban nemmel kellene felelni, különösen figyelemmel arra, hogy a szabadalmi jog terén eredmény alig mutatható fel. De ezzel szemben nem szabad megfeledkezni arról, hogy a tizennégyévi szünet alatt igen sok kérdés merült fel, amely megoldásra várt és igen nagy anyag gyűlt fel, ami fel volt dolgozandó. A hosszú és beható megvitatása a kérdéseknek a legellentétesebb érdekű országok közt, mégis sok kérdést a helyes megoldáshoz közelebb hozott, sok ellentétes álláspont közelebb került egymáshoz, úgy, hogy remény van arra, miszerint a legközelebbi konferencia (állítólag Londonban 1935-ban) nagyobb pozitív eredménnyel fog végződni.