Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1-2. szám - Bírói szervezetünk állapota és reformkérdései. 1901-1925

BÍRÓI SZERVEZETÜNK ÁLLAPOTA ÉS REFORM KÉR DÉSEI. 63 adományozása iránt lehessen előterjesztést tenni, az adományozott jelleg azonban sem magasabb illetményre, sem a magasabb állás elnevezésének használatára nem jogosít, hanem csak a magasabb fizetési csoporthoz fűződő társadalmi címzésre ad jogot. VII. Bíróságaink nagy része súlyos bajokkal küzd. A Kúriát, a budapesti ítélőtáblát ismét elárasztja a hátralékok tömege. A budapesti alsóbíróságoknál és — különösen a központi járásbíróságnál — szenved a bíróság jó híre, a gazdasági és a hitelélet a perek elhúzódása miatt, amihez a segédhivatali személyzet csökkentésének következményeképpen előállott leírási késedelmek és kézbesítési nehézségek járulnak. Nem lehet rossz néven venni, ha a segítés vágya az eljárás és a szervezet megváltoztatására irányuló javaslatokban is megnyilatkozik. Az államháztartás egyensúlyának helyreállítására irányuló törekvés pedig a bíróság területén is szigorú takarékosságot parancsol. Gyakran hangoztatják, hogy kiváló perrendtartásunk és szervezetünk megfelelt a nagy Magyarországnak, de megnyomorított, elszegényedett hazánknak nem az igazság fényes palotájára, hanem egyszerű, szerény és olcsó hajlékra van szüsége. Csökkenteni kell azért a bírósági fokozatokat; kizárni a harmadfokú fellebbviteli. Minden ügyet elsőfokon járásbírósághoz kell utasítani, hisz ha úgyis egyesbíró jár el elsőfokon, akkor nincs értelme külön járásbírósági és külön törvényszéki egyesbírónak, a mai törvényszék és ítélőtábla megszüntetésével egy egységes fellebbviteli bíróságot kell létesíteni, amely végérvényesen határozzon, a Kúria pedig csak mint a jogegység fóruma maradjon továbbra is meg. Mások békebíróra gondolnak, aki az ügyek nagy részét különös alakiságok nélkül egyszerűen, könnyen, jól és olcsón elintézné vagy kötelező egyeztetési eljárással a pereknek elejét venné. Majd a bíróságok munkaterhének csökkentésével, különösen a nem peres ügyeknek pl. az örökösödési ügyeknek a bírói hatáskörből elvonásával és közjegyzői hatáskörbe utalásával igyekeznek a bíróság túlterheltségén és az ebből eredő bajokon segíteni. Akik nem hívei a mélyreható, gyökeres reformoknak, a kisforgalmú járásbíróságok megszüntetésében, a bírói munkaerőnek a bíróságok között egyenletesebb megosztásában, a fellebbviteli értékhatárok felemelésében, a tanácstagok számának leszállításában és így a felsőbíróságok munkaterhének csökkentésében keresik a bajok orvoslását. Mindezek között vannak egyes javaslatok, amelyek megfontolásra érdemesek, de vannak olyanok is, amelyek elfoga-