Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1-2. szám - Bírói szervezetünk állapota és reformkérdései. 1901-1925

BÍRÓI SZERVEZETÜNK ÁLLAPOTA ÉS REFORM KÉRDÉSEI. $3 csak a rendes bírói munka hátráltatásával, hanem egyes ese­tekben a bírói tekintély sérelmével is járhat. Érdekes — és véleményünk szerint nem helyes — fejle­mény a külön bíróságok túlságos elszaporodása; majd minden, újabban szabályozást kívánó különleges jogviszonyt kivontak a rendes bíróság hatásköréből és nem mindig elvi alapon meg­szervezett külön bíróságra bíztak; egymásután keletkeztek a haszonbéri ügyekben eljáró s egyéb vegyes bíróságok, gazda­sági bíróságok, uzsorabíróságok, a hazaárulók vagyoni felelős­ségének kérdését eldöntő külön biróság stb. E bíróságok révén ismét felszínre került a laikus elemnek a bíráskodásban való részvétele. Az újabb jogalkotás sok oly területre vitte be a laikus elemet, ahol addig nem szerepelt és ahol, úgylátszik, nem is kíván szerepelni, mert többször meg­történt, hogy a bíróság a behívott ülnök be sem jelentett tá­volmaradása miatt nem tudott megalakulni. Helyes irányt vett a jogfejlődés annyiban, hogy a köz­igazgatási hatóságok hatásköréből egyes ügycsoportokat bíró­ság hatáskörébe utalt, ezekre is külön bíróságokat állítván fel, így keletkeztek: a munkaügyi bíróság, a szabadalmi bíróság, a sza­badalmi felsőbíróság, a munkásbiztosítási bíróság és munkás­biztosítási felsőbíróság. Hogy azonban e felsőbíróságokat nem volt szükséges külön bíróságokként szervezni, arra mutat az, hogy állandóan napirenden van e felsőbíróságok megszünteté­sének kérdése, amit legjobban indokol e felsőbíróságok nagyon csekély ügyforgalma: a munkásbiztosítási felsőbírósághoz az 1924. évben csak 382 ügy érkezett, ebből e bíróság 8 bírójá­ból egy bíróra csak 48 ügy esett, ami az ítélőtábláknál egy­egy bíróra eső országos átlagnak egynegyed részét teszi. A sza­badalmi felsőbíróságnak pedig alig van évenként egy-két ügye. Alaposan lehet tehát amellett érvelni, hogy e két külön felső­bíróság megszüntetésével ügykörüket a rendes felsőbíróságok lássák el. III. A bíróságok száma az ország területének megcsonkí­tása következtében jelentékenyen leapadt. Szembeállítva a mai állapotot az utolsó (1913.) évi rendezéssel, azt látjuk, hogy a járásbíróságok száma 381-ről 138-ra, a törvényszékek száma 66-ról 24-re, az ítélőtáblák száma 11-ről 5-re apadt. Ezekhez járul 1 törvényszéki és ügyészségi kirendeltség (Baján) és 3 járásbírósági kirendeltség (Komáromban, Putnokon és Vásáros­naményban). E kirendeltségeket a nagyobb bírósági területeken felmerült gyakorlati szükséglet kielégítésére a kivételes hatalom alapján kiadott rendeletek állították fel s felállításukra az 192$:

Next

/
Oldalképek
Tartalom