Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 10. szám - Dr. Faluhelyi Ferenc: Magyarország közjoga [könyvismertetés]

SZEM LÉ. mint bíró minden bíró, republikánus, mint magánember pedig szabad ura a meggyőződésének. Érdekes és élvezetes ezeknek a vitáknak magas diplomáciai művészetét így távolból csodálni. Félteni nem kell a német bírói kart. Ha a győztes forradalom nyolc év előtt, első és akkor még ellenállhatatlan lökésében nem volt elég erős ahhoz, hogy leváltsa a vele bizonyára már akkor szembeszállókat, úgy a most jórészt monarchisták által kormányzott, egyébként jogállammá higgadt köztársaság sem fogja azt megtenni. - A büntetőjogi levédés kérdéséké^. A büntetőjogi tévedés kérdésének irodalma ismét gyarapodott : Stienen münsteri államügyész szól hozzá hoszszabb cikkben a «Monatsschrift für Kriminalp&ychologie und Strafrechtsreform* 1926 májusi számában. Fejtegetéseiben kimutatni igyekszik, hogy a büntetőjogi tévedés egész konstrukciója merőben felesleges s annak nincsen helye a jövő kodifikációban Szerinte a büntetőjogi tévedés nem valamely a bűnösséget önállóan kizáró tényelem a konkrét tényállásban, hanem egyszerűen a bűnösségnek : a szándéknak és a gondatlanságnak a hiányát jelenti. Nem létezik oly tévedés, amely mellett a cselekményt szándékosnak vagy gondatlannak lehetne nevezni, — feltéve, hogy tévedés alatt a büntetőjogilag releváns tévedést értjük. Álláspontjának igazolására többek között felhozza a büntetőjogi tévedés egyik régi iskolapéldáját :• a polgári kötés tekintetében a felek által félrevezetett papnak az esetét. Szerinte a pap nem azért részesül büntetlenségben, mert a bűncselekményt érintő ténykörülményekben tévedett, hanem pusztán azért, mert a büntetőtörvény az általa elkövetett cselekményt csak szándékosság esetén bünteti. Szembeszáll a büntetőjogi tévedés tanának egyik elméleti alapját képező Binding féle felfogással, mely a bűnösség elsődleges alkataelemének a jogellenesség tudatát tartja és vitatja az objektív elmélet helyességét, mely ezzel szemben a bűnösség fő elemének a védett jogi érdekek megsértését tekinti. Megfordítja Binding tételét: nem a tettes által tiltottként akart ölés, hanem a^ ölés büntetendő. - A Magyar Jogászegylet december <S-án tartotta évi közgyűlését. Az érdekes visszapillantást tartalmazó és a jövő perspektíváit megvilágító elnöki megnyitót dr. Nagy Ferenc egyetemi tanár v. b. t. t. tartotta és egyúttal azt javasolta, hogy a közgyűlés dísztagjává válassza meg dr. Juhász Andort a m. kir. Kúria elnökét. A közgyűlés lelkesedéssel fogadta el. Az obligát titkári és számvizsgáló jelentések megtétele után dr. Pap József a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, egyetemi rk. tanár tartott előadást, «Törvény, Bíró és Ügyvéd az igazságszolgáltatásban" címen. Ez előadás egyik értékes részét jövő számunkban fogjuk közölni. Az előadás élénk érdeklődést és tetszést váltott ki. Ezután a közgyűlés az egyesület tisztikarába a következőket választotta meg: Elnök: dr. Nagy Ferenc. Alelnökök: dr. Baumgarten Nándor, dr. Bubla Ferenc, dr. Degré Miklós, dr. Fódor Ármin, dr. Pap József, dr. Schuster Rudolf. Titkárok: dr. Egyed István, dr. Fabinyi Tihamér, dr. Kollár László, dr. Némethy Imre, dr. Petrik Aladár, dr. Schulz Ferenc. Pénztáros: dr. Szilágyi Arthur Károly. Ügyész: dr. Nyulászi János. Könyvtáros: dr. Auer György. Ellenőr: dr. Proszwimmer Béla. Bizottsági és szakosztályi elnökök: Könyvkiadó-bizottság: dr. Magyary Géza. Magánjogi szakosztály: dr. Térfy Gyula. Hiteljogi szakosztály : dr. Tury Sándor. Perjogi és igazságügyi szervezeti szakosztály : dr. Magyary Géza. Büntetőjogi szakosztály: dr. Angyal Pál. Közjogi és közigazgatási jogi szakosztály: dr. Némethy Károly. Pénzügyi jogi szakosztály : Benedek Sándor. Az új tisztikartól az egyleti tevékenység új felélénkítését várjuk. Vannak még erők és érdeklődések jogászsá37*