Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 10. szám - Dr. Faluhelyi Ferenc: Magyarország közjoga [könyvismertetés]

SZEMLE. 56l SZEMLE. Előfizet és i J'elh ivás. A Jogállam, mely immár XXVI. évfolyamába lép 1027 január i-ével, negyedszázadon át híven fentartott hagyományainak megfelelően tárgyilagos hangú kifejezője a magyar jog fejlődésének, tájékoztatója a magyar jogászvilágnak és bírálója a jogélet eseményeinek és törekvéseinek. Évfolyamainak eddigi 25 kötete megbecsülhetetlen gyűjteménye a magyar jogi irodalomnak. Cikkeit jogi irodalomunk legkiválóbbjai írják. Egyes számaink elérték a békebeli terjedelmet. A lap eddigi tartalmát jogesetgyüjteménnyel gazdagítottuk, mely a legújabb keletű — mindig az elmúlt hónapban hozott — jogeseteket közli és bírálja. Külföldi jogesetgyüjteményünket is állandóan gazdagítani iparkodunk. Kérjük a magyar jogászközönségei, támogassa törekvéseinket azzal, hogy lapunkra előfizet. Előfizetési ár egész évre /_/ pengő (175,000 korona). A Jogállam kiadóhivatala. Osvald Istvánt a budapesti kir. törvényszék elnökét, kúriai tanácselnökké nevezték ki. Örömmel regisztráljuk a hírt. Nemcsak a kiváló bíró személyi érdemének érvényesülését látjuk benne, hanem egyben, bizonyos értelemben, az addig általa vezetett, súlyban az országnak (ha csak inter pares is) legelső törvényszékére visszaháruló elismerést. Rác% Lajos kúriai bíró szintén tanácselnökké lépett elő a kir. Kúrián. Ismert jogászt és gerinces embert ért ez az avancement. Különösen az örökjog területének mestere és müvelője volt idáig Rácz Lajos, akinek most már a tanácselnök fokozott súlyával továbbműködése elé fokozott bizalommal és várakozással nézünk. — A kénys\eregyessé^i eljárásra sürün kell visszatérni. Ezúttal megint az 1410/1926. M. E. sz. új kódexnek a jogorvoslati rendszere (X. fejezet, <;o -91. §§) ellen újítanók meg kifogásainkat. Gyökerében elhibázottnak látszik, ugyanazon törvényszék rokon-ügybeosztású bíráiból alakított tanács elé vezetni az <>előterjesztéssé" degradált jogorvoslatokat. Mert hiába független egyik bíró a másiktól : mégis hasonló szellemet, egyöntetű gyakorlatot szokott kifejleszteni a genius loci. annál inkább, mert hisz valóságban az érdekesebb, alapvetőbb kérdéseket a kollegák meg is beszélik egymással. Mivel pedig a táblához felfolyamodásnak csakis megváltoztató tanácshatározat ellen van helye (ez ellen is egyedül jóváhagyás megadása és megtagadása, illetve megszüntetés tárgyában, de nem pl. költségmegállapítás körül): az elsőfokú törvényszék köréből ez a rendszer csak a legritkábban engedi feljebb a kényszeregyességi kérdéseket. Egészen más szellem a Pp. =555. §-áé, mely szerint csak a felfolyamodás teljesítése esetében ül el az ügy elsőfokon. Nem helyes a fellebbvitelnek túlságos kor|ogilI»m. XXV. évf. io. füz. 37