Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 10. szám - Külföldi társaságok arányszáma

55° JOGGYAKORLAT. Bár ha csak korrektivumként, a vétkességi elv, s így a valorizációnak kártérítésként való felfogása nyilvánul meg a határozatban. —ai. IV. Perjogi esetek. Hatásköre hiányát megállapító bíróság a\ illetékesség kérdésében nem határolhat. Az a bíróság, melynek az előtte folyamatba tett ügy elbírálására nincs hatásköre, a pert a Pp. 182. §-a értelmében már ebből az okból megszüntetni köteles és hatáskör hiányában nem határozhat a fölött, vájjon az említett ügyre más bíróság illetékes-e, mert minden bíróság illetékességét maga vizsgálja meg. (Kúria P. II. 5 561/1925.) A kérdéses esetekben alperes elszakított területen bejegyzett cég, s azért helyezett felperes súlyt arra, hogy ha már megállapíttatik a budapesti kir. törvényszék hatáskörének hiánya, állapíttassák meg legalább ugyanekkor a budapesti közp. kir. járásbíróság illetékessége, nehogy egy újabb pergátlónak tegye ki magát, Ennek azonban törvényes akadálya van. (Pp. 50. §. Ugyanígy P. II. 6105/1925.) A törvényes képviselő tudomása a perújítási okról kihat a teljeskorúsága elértével perújító képviseletre. Annak a ténynek, hogy a perújítasi okról a törvényes képviselő a perújítási kereset megindítását megelőző hat hónapnál régebben szerzett tudomást, a perbeli cselekvőképességgel nem bíró féllel szemben éppen úgy a perújítást kizáró hatálya van, mintha azok perbeli cselekvőképességgel bíró fél személyében forognának fenn. :Kúria P. I. 1882/926.) Felülvizsgálat köre — vonatkozó felülvizsgálati kérelem hiányában. Igaz ugyan, hogy az alperes a fellebbezési bíróság ítélete ellen felülvizsgálati kérelmet nem terjesztett elő s így az átértékelésnek a fellebbezési bíróság ítéletében megszabott mértéke megtámadva nincsen. Ámde ez a körülmény a jelen esetben az átértékelés mértéke tekintetében irányadó anyagi jogi szabálynak érvényesülését nem zárja ki, mert abból, hogy az alperes a fellebbezési bíróság ítéletét felülvizsgálattal nem támadta meg, csupán az következik, hogy a fellebbezési bíróság által az alperes terhére megítélt marasztalási összeg le nem szállítható; már pedig a m. kir. Kúria jelen ítéletében a fentiek értelmében megítélt marasztalási összeg a fellebbezési bíróság ítélete szerint számított összeget nemcsak megüti, hanem meg is haladja. (Kúria P. IV. 1584/1926.) Az officialitás elvének egész kiterjesztését a felülvizsgálat köre tekintetében aggályosnak találjuk, jóllehet az adott esetben nyilván a méltányosságot szolgálja. Szerény véleményünk szerint ezt a hivatalból való méltányosságot a Pp. 541. ij-a meg sem engedi. Közli: Z. </. V. Büntetőjogi esetek. B. T. K. (Általános rész.) 108. §. Elévülés. A bírói intézkedéseknek az elévülést félbeszakító jellegét a Kúria a kir. ítélőtábla által valónak elfogadott tényekből állapítja meg.