Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 10. szám - A telekadósság intézménye

5i8 D? GLÜCKSTHAL ANDOR daság művelőinek. Mindhárom termelési ágazatban a produkció belterjességének növelését fogja eredményezni. 2. A közönséges jelzálogtól a telekadósság a törvényjavaslat szövegéből folyólag abban különbözik, hogy míg a közönséges jelzálogjognál a fizetésnek egy fennálló követelés kiegyenlítése végett kell történnie, addig a telekadósság intézményének gócpontjában az összeg áll egyedül, önállóan. Míg tehát a jelzálogjog a bejegyzésnél telekkönyvileg is megjelölendő követelést feltételez prius gyanánt és szükségszerú'leg követeléshez kapcsolódván, feltétlenül accessorius jellegű, addig a telekadósság lényege éppen abban rejlik, hogy semmiképpen sem járulékos természetű. Ez természetszerűleg nem jelenti azt, hogy a telekadósságot követelés nem kísérheti, csak azt, hogy a kísérő követelésnek dologjogi szempontból jelentősége nincs. A telekadósság hitelezőjének dologi joga a követeléstől teljesen független; keletkezik, fennáll és fennmarad akkor is, ha a kísérő követelés nem megfelelően keletkezett, vagy semmis, illetve megszűnt. A tulajdonosnak ily esetekben legfeljebb kötelmi jellegű kereset fog rendelkezésére állani a hitelezővel szemben alaptalan gazdagodás címén. A telekadósság intézményének bevezetésével tehát az ingatlanhitelnek egy minőségileg új alakzata keletkezik. Ezen qualitativ differenciálódás ellenére az ingatlanok megterhelésének két főalakzata: a közönséges jelzálogjog és a telekadósság lényegében mégis ugyanazon jog. Mindkettőnek tartalma ugyanaz : meghatározott összeg szolgáltatása az ingatlanból, illetve az ingatlannak és a vele együtt lekötött és szavatoló dolgoknak végrehajtás során befolyt ellenértékéből. Közös vonásuk továbbá a kölcsönös átváltoztathatóság. Vagyis lényegében a telekadósság ugyanazon jognak egyszerűbb, a közönséges jelzálogjog pedig összetett formája. Ebből folyólag az alkalmazandó jogszabályok nagyban-egészben azonosak úgy a közönséges jelzálogjog, mint a telekadósság területén. A közönséges jelzálogjog szabályai közül főleg a hitelező dologi jogosítványára, kielégítési jogára, a jelzálogjog megalapítására és terjedelmére, a jelzálogjogi fedezet biztosságára, a ranghellyel való rendelkezésre vonatkozó jogszabályok fognak a telekadósságra is alkalmazást nyerni. j. A fentebb vázolt minőségű különbségből következik azonban az, hogy vannak egyes speciális szabályok, amelyek a közönséges jelzálogjog régiójában alkalmazást nyernek, a telekadósság vonatkozásaiban pedig nem, viszont vannak egyes különös rendelkezések, amelyek a telekadósság rayonjában nyer-