Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 10. szám - A telekadósság intézménye

5.6 D? GLÜCKSTHAL ANDOR tesült ügylet lényegére vonatkozó tévedés, megtévesztés vagy kizsákmányolás is, úgy ezek ismert hatásai fognak beállani.1 Tegyük azonban nem ez az eset, hanem a bíróság előtt — mint ismételten megtörtént — csak arról van szó, hogy az ügyvédet a felvilágosítási kötelesség be nem tartása folytán kellőleg ki nem élezett külön díjazás is megilleti-e vagy sem. hogy a haszonbérlő, aki nem magyarázott nagyobb őszi vetésért tartozik-e fizetni, hogy a kellően fel nem világosított ellenlel követelheti-e a teljes értékű pénzben eszközlendő újbóli fizetést, vagy a valorizációs szerződés mértékén felüli további valorizációt? Úgy tetszik, hogy ilyenkor a felvilágosítási kötelezettség vétkes megszegése a^-al a joghatással jár, hogy az e törvényes kötelezettségét megszegő ügyleti ellenfél nem érvényesítheti a\t a külön jogot, -amelyhe^ e kötelességszegés révén jutott7, és teljesíteni köteles a~t a külön kötelezettséget, amelytől e réven szabadult. A TELEKADÓSSÁG INTÉZMÉNYE. írta: Dr. GLÜCKSTHAL ANDOR. Messze tűntek azok az idők, amelyekben a gazdasági vonatkozású törvények megalkotásánál az irányító szempont az volt, hogy a hitelnyerés és ezzel az eladósodás lehetősége minél szűkebb korlátok közé szoríttassák. A gazdasági fejlődés idejében (1867—1915) gyűjtött tőkéket ellövöldöztük és egyéb módokon elpazaroltuk; ezeknek pótlása ma a legégetőbb állami feladat. Minthogy pedig a tőke-újraképződés megindításának és hathatós gyorsításának a legfőbb eszköze a hitel, a gazdasági vonatkozású törvényalkotásokat a hitelnyújtás és hitelnyerés megkönnyítésének szelleme hatja át. Ennek a szellemnek legmarkánsabb megtestesítője az új törvényjavaslatok sorában a jelzálogjog kódex-tervezete, amely úgy kiválóan logikus felépítésénél, mint bölcs belátással megalkotott rendelkezéseinél fogva méltán áll hónapok óta a jogászvilág érdeklődésének középpontjában. A javaslat indokolása a jelzálogjog újra-codificálásának és a javasolt újításoknak célját akkép jelöli meg, hogy ezekkel a jelzálog-hitel mobilitásának fokozása szándékoltatott. A hitel mobilizálása alatt nem értendő egyéb, mint a hitelnyújtásnak és a 1 V. ö. Kötelmi Jogi Kézikönyvem 51^ — J22. oldalait. 2 '»>' e§y egyébként nem lényegesnek látszó haszonbérleti kötelesség megszegéséből eredő kár megtérítését K 8028/192;. sz. v. ö. már idézett eseteket is.