Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 10. szám - Törvényjavaslat a biztosítási díj késedelmes fizetésével kapcsolatos egyes kérdésekről

506 Dr SCHUSTER RUDOLF biztosított a díjat az esedékességkor — vagy a netán adott halasztás leteltével — nem fizette meg, «köteles» (erre a szóra alább még visszatérek) a biztosító a biztosítottat írásban a mulasztás következményére figyelmeztetve, a díjnak — 30 napnál nem rövidebb határidő alatt leendő — megfizetésére felhívni. Ha a felhívás eredménytelen, a biztosítás hatálya szünetel, de a biztosító — választása szerint —• vagy perelhet a díj megfizetése iránt, vagy pedig a szerződést rögtöni hatállyal felmondhatja és esetleges kára megtérítését követelheti. Ez a rögtöni hatályú felmondás vélelmezendő, ha a biztosító az engedélyezett utólagos határidő leteltétől számított 60 nap alatt a pert meg nem indítja. A kellő időben megindított per esetén a 4. §-ra vonatkozó rendelkezései állanak. Végül megemlítendő, hogy a fentemlített írásbeli felhívás akkor elmaradhat, ha a biztosító már az esedékesség előtt (de 30 napnál nem korábbam a jogkövetkezményekre való utalás mellett a biztosítottat az esedékesség idejére és fizetési kötelezettségére írásban felhívta és legalább 30 napi utólagos fizetési határidőt adott volt. E két szakasz tartalmával általában véve egyet lehet érteni, habár a bennök rejlő intenció egyszerűbb szabályozással is elérhető lett volna. Ez a két szakasz nyilván a fent id. német törvény 38., 59. §§ és az osztrák «Versicherungsordnung 28., 29. §§ mintájára készült, mely két utóbbi szakasz, mint különben az egész osztrák törvény lényegben a német törvény nyomán indul, illetve annak sarjadéka («Sprössling»).* A mi javaslatunk inkább az osztrák, mint a német törvényhez simul, ami nem szolgál előnyére, mert az osztrák törvény nem javított kiadása a német törvénynek, amely sokkal precízebb, mint az osztrák. Ha a 4. és 5. t^-okat egymással összehasonlítjuk, látjuk, hogy a 4. § az esedékesség napjához Jiozzátold 30 napot (hasonló rendelkezés van a keresk. törv. 505. ,^-ában az életbiztosításoknál] és csak e 30 nap letelte után áll be a késedelem. Ez a törvényen alapuló 30 napi moratórium az 5. s^-ban nincs meg, mert ott már az esedékesség napján áll ugyan be a késedelem, de azzal a következménnyel, hogy a biztosítottnak figyelmeztetés küldendő és időhaladék adandó. Mindkét § esetében tehát meg van toldva a fizetési határidő. E határidők eredménytelen letelte esetén úgy a 4., mint az ^. § esetében a biztosítót a fentemlített kétféle jog illeti. De a 4. í;-ban * L. XVI. köt. 5' törvénynek Ehrenzweig tanulmányát a «Zeitschrit't 5J.sk. old. A törvény tulajdonképpen is szoktak nevezni. für die császári Versicherungs-Wissenschafu remidet, amelyet Ausztriában