Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 10. szám - Dr. Beck Hugó, 1843-1926

D? BECK HUGÓ. 499 nak főképpen a biztosításról szóló részével foglalkozott behatóan, ez volt kedvenc szakmája. 1874. évben megjelenik kiváló monográfiája. «Észrevételek a magyar kereskedelmi törvény tervezetének a biztosítási ügyleteket tárgyazó részére.* Csemegi Károly és Szilágyi Dezső körükbe vonják. Hitel jogi, ügyvédi kérdésekben az ő véleménye döntő számukra. 1878-ban megjelenik könyve az új váltótörvényről. 1890-ben és 1891-ben megjelenik két jelentős monográfiája: «Törvényhozási reformok a biztosítási jog terén» és «Tanulmányok a biztosítási jogból.» Az 1892. évben Szilágyi Dezső rábírja, hogy mondjon búcsút az ügyvédségnek s lépjen a bírói pályára. Kinevezteti a m. kir. Kúria bírójává. Milyen szerencsésnek bizonyult Szilágyinak az a kezdeményezése, hogy a bírói kar időről-időre az ügyvédi kar kebeléből felfrissítendő. O egyazon napon emelte ki az ügyvédi karból Beck Hugót és Baumgarten Károlyt, utóbbit a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszékhez neveztetvén ki bíróvá ugyanakkor, mint Becket a Kúriához. Becknek leghasznosabb működése a Kúrián kezdődik. A hiteljogi judikaturának új irányokat mutat, különösen a biztosítási-, a részvény- és a váltójog terén. Rövidesen ő válik a hiteljogi tanács vezéregyéniségévé. 1894. évben elkészül és megjelenik az igazságügyminiszter, megbízásából törvénytervezete a biztosítási magánvállalatokról, amely élénk irodalmi mozgalmat is kiváltott. 12 éven át ülnöke egyúttal a szabadalmi tanácsnak és ez időben a szabadalmi joggal irodalmilag is foglalkozik. 1908. évben a király kúriai tanácselnökké nevezi ki és ekkor elfoglalja elnöki székét a Kúria kereskedelmi és váltó tanácsának, amelyet már az egyéves sedis vacantia alatt amúgy is vezetett. Hiteljogi judikaturánk virágkorát éli az alatt a 15 év alatt, melyben Beck a hiteltanácsot vezette. A tanácselnöki székben az előrehaladott kor szénvedélytelen bölcseségével, a napi élet 33*