Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 8-9. szám - A Népszövetség a nemzetközi jog kodifikálásáért

480 JOGGYAKORLAT. mélyekre való kiterjesztése a szerződésszegésben való részeség esetén, a modern dogmatika vívmánya. (L. pl. magyar ptk. bsz. 1486 §.) Az ily cselekményekért való kártérítési felelősségnek érdekes esete merült fel nemrég az amerikai gyakorlatban. A felperes, ki két telefonvállalat részvénytöbbségének a birtokosa volt, e részvényeket eladta bizonyos Funstonnek, ki a vételár egy részét készpénzben kifizette, a hátralékról kötelezőjegyet adott, a követelés biztosítására lekötötte a részvényeket, továbbá kötelezte magát, hogy a hátralékos tartozás teljes kiegyenlítése előtt a vállalatok tulajdonát nem fogja átruházni. Az alperes rivális telefonvállalat, annak ellenére, hogy az utóbbi megegyezésről bizonyíthatólag tudomással bírt, rávette Funstont. hogy a két vállalat egész felszerelését potom áron ruházza át az alperes eg)ik bizalmi emberére, ki azt rögtön továbbadta az alperesnek. Utóbbi aztán letépette a telefonvonalakat s ezzel lehetetlenné tette a két vállalat üzemének folytatását. A felperes keresetében kártérítést követelt követelése biztosítékainak megrongálása miatt. Az elsőbíróság elutasító ítéletével szemben a két felső fórum helyt adott a keresetnek azzal a megokolással, hogy az alperes felelős a felperes és Funston közti szerződés megsértésében való szándékos közreműködéséért. (Harvard Law Review, 1926. 6. szám.) Bár a biztosítékadásnak, az üzemek átruházásának stb. jogi formái nem mindenben egyeznek az európaiakkal, a döntésben kifejezett alapgondolat teljesen megfelel a jogfejlődés itteni irányának. A konkrét eset különös érdekessége, hogy benne negatív szolgáltatási tartalmú szerződéses kötelemnek harmadik személy általi megsértése szerepel. 4. Használat elvonásából eredő kár összege. Az alperes hajója alperes hibájából nekifutott a felperes admiralitás olaj-tankerének, mely ennek következtében hosszabb ideig javítás alatt állott s ezalatt az admiralitás kénytelen volt egyik — különben használaton kívül álló — tankerjét helyezni üzembe. A használat elvonásából álló kár összegének megállapításánál az elsőbíró azt a bérösszeget vette alapul, melyért magánosok szokták az efajta hajókat bérbeadni (maga az admiralitás sohasem adta bérbe a hajót i. A felsőbíróság ezzel szemben kimondta, hogy a kárösszeg kiszámításának alapjául csupán a károsultnak a használat elvonása folytán valósággal előállott vesztesége vagy elmaradt haszna szolgálhat, ezt pedig a fennforgó körülményekből a valószínűség szerint kell megállapítani (Harvard Law Reviéw 1926. 6. szám, Susquehana-eset.) A döntés az elméletben uralkodó nézetet képviseli, mely szerint a konkrét kár a kártérítés alapja. L. pl. Zsögöd : Fejezetek I. 726. és 727. old.: aElmaradt haszon általában : csak az emberi bizonyosság (józan valószínűség) szerint körülbelül előállani fogott, nem pedig a merő lehetőségképpen várhatott haszon. Az igazság egyeztető sugalma hozza azt magával, hogy e következtetés a kellő ^túlnyomó) valószínűsítés korlátai közé utalandó.* 5. Ideiglenes éiiékpapirok átruházhatósága. Az alperes Morgan & Co. bankház ideiglenes kötvényeket bocsátott ki, melyekben a belga.királyság később kibocsátandó végleges államkölcsönkötvényeinek kiszolgáltatását igérte az ideiglenes kötvény birtokosainak. Az egyik kötvénybirtokostól három ily ideiglenes kötvényt elloptak s a felperes bankház, mely nem tudott a papírok eredetéről, megvette azokat. Minthogy alperes a végleges kötvények kiszolgáltatását megtagadta, felperes keresetet indított azok értékének megfizetése iránt. A bíróság felfogása az volt, hogy az ideiglenes értékpapírok, minthogy feltétlen fizetési ígéretet nem tartalmaznak, nem pénzben és nem meghatározott vagy legalább meghatározható időpontban fizetendők, — nem esnek a negociábilis (rendeletre és bemutatóra szóló)