Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 8-9. szám - A Népszövetség a nemzetközi jog kodifikálásáért

JOGGYAKORLAT. 467 címen követelt kamatra nem alkalmazható. A fellebbezési bíróság tehát azzal, hogy a három évet meghaladó kamatokat is megítélte, anyagi jogszabályt nem sértett. (Kúria P. VII. 970/1926. sz.) Közli —W. III. Valorizációs esetek. Marasztalási aranykoronaösszeg átszámítása papirkorónára. Az a rendelkezés, hogy az aranykoronáról a forgalomban levő pénznemre való átszámításnak^ a teljesítés idején irányadó átszámítási kulcs szerint kell történnie s a fellebbezési bíróságnak az a rendelkezése, hogy átszámítási kulcsként a m. kir. pénzügyminiszter által a köztartozások lerovásánál való alkalmazás végett megállapított szorzószámot kell irányadónak venni, a m. kir. Kúria gyakorlatának is megfelel. Minthogy azonban pénzünk értéke időközben állandósult s a köztartozások lerovásánál ezidőszerint alkalmazott 14,500-as szorzószám is állandónak tekinthető, nincs többé ok arra, hogy az aranykoronában megítélt követelés átszámítása a felekre bízassék, hanem az már most határozott összegben megítélhető. Kúria P. I. 1312/1926. sz.) A korona stabilizálódása óta bíróságaink mind gyakrabban alkalmazzák az ítélet rendelkező részében az eladdig szokásos svájci frank és aranykorona helyett a papirkoronában való marasztalást. Kölcsön valorizációja bizonyos körülmények fennforgása esetén. Alperes felek között a kölcsönügylet megkötésekor nem jött ugyan létre oly tartalmú megegyezés, hogy alperes a kölcsönösszeget ezüstértékben köteles visszafizetni. Figyelemmel azonban arra, hogy a peres felek sógorok, hogy az alperes által felperestől kölcsönkért összeg kamata a kölcsönadás idején s azután is a felperes édes anyjának a tartására volt lekötve s a kölcsönvett összegnek erről a rendeltetéséről alperesnek is tudomása volt; figyelemmel továbbá arra, hogy alperes a kölcsönvett összeget a gazdaságában értékállóan fektette be s annak értéke ha nem is teljes, de lényeges mértékben a vagyonában megmaradt; végül figyelemmel arra, hogy alperes a felülvizsgálati tárgyaláson tett nyilatkozata szerint maga sem vonta kétségbe, hogy felperes a kölcsönösszeg méltányos átértékelését jogosan igényelheti: a Kúria a fellebbezési bíróságnak azt a döntését, hogy az adott esetben alperes a kölcsönösszeget átértékelve tartozik visszafizetni, a maga részéről is helyesnek találta. (Kúria P. II. 4582/1925. sz.) Jelentős lépés a valorizációs gyakorlat terén. Ezideig kölcsönt csak az esetben valorizáltak, ha azt a felek kikötötték vagy pedig az adós késedelemben volt; ez utóbbi esetben azonban csak a lejáratkori értékben. A határozat indokolására még meglehetősen óvatos, az általánosítástól tartózkodik, de mindenesetre alkalmas arra, hogy a tiszta pénztartozásokat valorizáló bírói gyakorlat kiinduló pontjául szolgáljon. Közli: Fb. IV. Perjogi esetek. Az ügyvéd a köllségmegállapitásra vonatkozólag saját nevében nem csatlakozhatik a jogorvoslathoz- Az alperesi ügyvédnek a költségmegállapításra vonatkozólag saját nevében előterjesztett csatlakozási kérelmét azért kellett visszautasítani, mert a perben a költséget a bíróság a fél és nem az ügyvéd javára állapítja meg és ítéli meg s ebből folyóan az ügyvéd saját sze-