Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 8-9. szám - A Népszövetség a nemzetközi jog kodifikálásáért

AZ UTÓDÁLLAMOK ÜGYVÉDEINEK KONFERENCIÁJA. 459 hogy az elszakított részek telekkönyvei kölcsönösen kicserélendők. A mai tényleges helyzet részletes feltüntetése mellett állást foglalt az értekezlet oly irányban, hogy a telekkönyvek kicserélésével összefüggő anyagi jogi kérdésekben is megegyezésre kell jutniok a szomszédos államoknak. így megállapodást kell létrehozni a szétszakítás után a régi és új telekkönyvi hatóságoknál beiktatott beadványok rangsorára, fő- és mellékjelzálogok területi szétválása esetén az ezzel összefüggő kérdések rendezése, eddig egységes jószágtesteknél az új területrendezés folytán kényszerűvé vált lejegyzési ügyek rendezésére, a területváltozással járó elévülési kérdések elintézésére és különböző családi, vagyonjogi és öröklési jogok (özvegyi jog, hitvestársi öröklés, közszerzemény, utóöröklés), biztosítására vonatkozóan. Az alapul veendő elv: A terület-, illetve uralomváltozás egyik félre sem járhat magánjogi sérelemmel. A kettős adózás és kettős illetékezés kérdését dr. Klug Emit széles alapon és kimerítően adta elő. Az albizottság, amely elé az előadói javaslat utasíttatott, következő megállapodásra jutott: Az adók tekintetében kívánatosnak tartja, hogy az egyes utódállamok egymás között megkötendő egyezmények által az anyagi jogszabályokat rendezzék egyöntetűen és hogy az egyes államokban az adókivetésekre vonatkozóan hozott jogerős határozatok a másik államban teljes hitelű és mindenben respektálandó bizonyítékokul fogadtassanak el. Az egyezmények azon elvek figyelembevételével köttessenek meg, amelyeket a Nemzetek Szövetsége által kiküldött szakértő-bizottság az 1922 25. években megtartott tanácskozások eredményeképpen megállapított és amelyeket hasonló szellemben az 190H : XIV. tc.-be foglalt osztrák-magyar adóügyi egyezmény már megvalósított. Az adóügyi törvényhozásokban időközben bekövetkezett mélyenjáró változások természetesen figyelembeveendők lesznek. A\ illetékek tekintetében a bizottság szükségesnek tartja, hogy a külföldi felperes a törvénykezési, illetve ítéleti illetékek fedezése nélkül perelhessen minden egyes utódállamban és hogy az egyes államban lerótt jogügyleti, illetve okirati illetékeket a másik államban ismételten ne kelljen leróni, illetve, hogy azok beszámításba kerüljenek. Mivel a fennálló jogszabályok az illetékköteles ügyletekre és okiratokra vonatkozó bejelentési kötelezettséget, illetve sok esetben az illetékekért való személyes szavatosságot statuálják és ez igen jelentős kari érdekeket érint: a bizottság szükségesnek tartja, hogy az idevonatkozó kérdéseket a kari érdekek megvitatására illetékes bizottsággal egyetértően vegye tárgyalás alá és hogy ezen összesített bizottság javaslatai terjesztessenek majdan az állandó konferencia elé. A külföldi ügyvéd helyettesítés szabályozásáról harasztosi dr. Király Ferenc referált. Előadmányának szelleme a nyugateurópai ügyvédi etikai és jogi felfogáshoz simul, amelynek megfelelően a külföldi helyettesítést nem tekinti jogilag helyettesítésnek olyan értelemben, mint pl. a magyar ügyvédi rendtartás 62. $-a. Az albizottság, amely e kérdést részletesen tárgyalta, oda konkludált, hogy a külföldi helyettest nevező ügyvédnek a belföldi ügyvédhelyettessel szemben fennálló anyagi felelősségének fentartása mellett kívánja a belföldi helyettesítés analógiájára a kérdést az állandó konferencián szabályozás alá venni. Az állandó ügyvédkonferencia tételes szervezete tárgyában magyar részről dr. Varannai István, az Országos Ügyvédszövetség titkára terjesztett