Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 4-5. szám - A büntető igazságszolgáltatás

BÍRÓI GYAKORLAT. illetve a magyar-román egyezmény szerint irányadó időpontokban egy svájci és egy román állampolgár között állott fenn s az utóbb történő engedményezés vagy átszállás (törvényi engedmény' a békeszerződés alkalmazhatását nem vonja maga után. Az 1925. évben publikáltatott (Jogállam, XXIV. 236. lap) a budapesti tőzsdebíróság 47/1919. sz. határozata, amely egy olyan ügyben, amelyben a trianoni szerződés valorizációs szabályai lettek volna alkalmazandók, a felperes kérelmére melyet alperes nem ellenzett) mellőzte a békeszerződés szabályainak alkalmazását s a belföldiek között érvényesülő általános valorizációs elveket alkalmazta, melyek az adott esetben felperesre nézve még kedvezőbbek voltak. Osztjuk a tőzsdebíróság ezen ítéletét az idézett helyen méltató dr. Frigyes tőzsdetitkár úr nézetét, hogy e határozat helyességéhez szó fér, mert a trianoni szerződésben foglalt valorizációs szabályok kötelező magyar jogszabályok, melyek a felek akaratától függetlenül is alkalmazandók. A rokontárgyú P. IV. 4621/1922. sz. kúriai határozat megbeszélése során a Jogállam 192^. évfolyamának 248. lapján ezt szintén kifejtettük. Utalnunk kell azonban arra, hogy (azon jogviszonyok kivételével, melyekben a felek magánegyezkedése tiltva van vagy hatósági jóváhagyásra szorul) a trianoni szerződésben meghatározott valutáris szabályok szerint fizetendő követeléseket a felek egyetértőleg átalakíthatják más valutára (pl. valorizált magyar koronára) szóló követelésekké. Ilyen átalakítás történik pl. akkor is, ha a felek megegyeznek abban, hogy a követelés azon pénzben és összegben legyen fizetendő, amelyben a magyar honosok közt fennálló hasonló tárgyú és eredetű tartozások fizetendők. Ilyen megállapodáshoz azonban magánjogi értelemben vett egyetértő ügyleti nyilatkozat kell a felek részéről, s legalább is kérdésesnek tartjuk, hogy ezt az egyik félnek a bírósághoz intézett kérelme és a másik fél hallgatása pótolhatja-e. A hivatkozott 47 1919. sz. határozathoz hasonlóan döntött a tőzsdebíróságnak (1926 februárban hozott) 598/1913. sz. ítélete is, ugyanoly indokolással mellőzve a trianoni szerződés szerinti valorizációt. Ugyanez az ítélet megállapítja azt is, hogy a trianoni szerződés alkalmazhatósága szempontjából az életbelépése után történt honosságváltozás (pl. valamely társaság székhelyének áthelyezése más államba) természetesen irreleváns. - Nem tartozik szorosan tárgyunkhoz s ezért csak röviden említjük fel a budapesti kir. ítélőtábla határozatait abban a kérdésben, hogy a trianoni szerződés 61. cikke értelmében idegen honossá lett férj különváltan élő s Csonkamagyarországon