Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 4-5. szám - A büntető igazságszolgáltatás

BÍRÓI GYAKORLAT. ellenszolgáltatás adómentessége nem igényelhető, ha a kiszállítás igazolására megszabott feltételek be nem tartattak 113,212/923). Bélyegjegyekben való lerovás esetén az adókivetési időszak egy naptári nap, miért is a naponként eszközlendő lerovások között beszámításnak nincs helye (13,648/923). A pénzügyi hatóság az adóalapot becsléssel is megállapíthatja, ha a bevallást aggályosnak tartja (14,243/922). Aki nélkülözhető vagyontárgyait eladja a nélkül, hogy azok árusításával keresetszerűen foglalkoznék, általános forgalmi adó alá épp úgy nem vonható fi 1,982/923), mint nem tárgya a forgalmi adónak az a bevétel sem, mely valamely használhatatlanná vált üzemi berendezés eladásából befolyik (5420/924). Kőszénterület kiaknázási jogának átengedéséért adott ellenértékből szintén nem lehet forgalmi adót követelni (14,469/924); a kertészet, illetve zöldségtermelés akkor is általános forgalmi adó alól mentes őstermelésnek számít, ha azt bérelt területen űzik (4009'923). Az általános forgalmi adó jogossága szempontjából nem döntő az a körülmény, hogy valamely tevékenység nem hazzonszerzés céljából, hanem altonisztikus alapon folytattatik (61538/9241. A BÉKESZERZŐDÉSJOGI BÍRÓI GYAKORLAT. írta: Dr. SICHERMANN FRIGYES. A magyar judikaturának az 1925. év folyamán is csak igen szórványosan volt alkalma a trianoni szerződéssel. A P. VII. 4191/1924. sz. kúriai ítélet (Perjogi Döntvénytár X. kötet 38. lap) megállapítja, hogy a békeszerződés 239. cikk b) pontjának 2. bekezdése, amely a trianoni szerződés életbelépése előtt, magyar állampolgárok és entente-honosok között kötött szerződésekből eredő jogvitákat a Vegyes Döntőbíróságok hatáskörébe utalja, nem állapít meg ezek részére kizárólagos hatáskört s így a magyar bíróságok előtti perlést nem zárja ki. A trianoni szerződés ilyetén értelmezése immár állandó magyar bírói gyakorlatnak tekinthető. Habár imint az 1923. év gyakorlatának ismertetése során a Jogállam 1924. évfolyamának 306. lapján is megjegyeztük) a Kúria által e részben felhozott indokot, a 240. cikkre való hivatkozást, nem tartjuk meggyőzőnek, a Kúria döntését helyeselnünk kell egyszerűen azért, mert az említett 239. cikk szövege ezt az értelmezést is megengedi s kétes esetekben természetszerűleg akként kell értelmeznünk a trianoni szerződést, amint az az általános jogelveknek és a magyar érdekeknek jobban felel meg.