Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 4-5. szám - A büntető igazságszolgáltatás

BÍRÓI GYAKORLAT. nyer alkalmazást azzal az egyénnel szemben, ki az egyik ölési cselekményben bűnsegédi tevékenységet fejtett ki. Azonban annak az egyénnek büntetését, ki a megkísérelt szándékos emberölésben mint tettes, a véghezvitt szándékos emberölésben pedig mint bűnsegéd vett részt, a B. T. K. 66. és 72. §-a alapján kell kiszabni. 336- § 5- pont- Egy határozat kimondotta, hogy e minő­sítés nem alkalmazható pusztán azon az alapon, hogy a cselek­mény ellenséges megszállás területén követtetett el (B. J. T. LXXVII. 99. 1. Zehery Lajos megbeszélésével). 370. §. Régi gyakorlat, hogy a feleségnek orgazdaság miatti bűnössége nem állapítható meg, ha férjétől vesz át oly dolgot, melyről tudja, hogy az a B. T. K. 370. §-ában meg­határozott bűncselekmény útján jutott a férj kezéhez. A K. egy újabb határozata megszorítja a feleségnek ezt a mentességét. Kimondja ugyanis e határozatában a K., hogy az idézett sza­bály csak oly esetben érvényesül, ha a háztartás költségeit a férj viseli, s a kérdéses dolgok a háztartásra nélkülözhetlenek, másokkal nem helyettesíthetők és tényleg a háztartás költségeire használtattak el. Ezen túl a feleség mentessége nem terjed. Nevezetesen nem terjed ki mentessége arra az esetre, ha a háztartás pillanatnyi szükségletévei arányban nem álló nagy­mennyiségű élelmiszert, vagy nem háztartási cikket képező dol­got vesz át férjétől (B. J. T. LXXVII. 69. 1. . 386. §. E § szerinti csalás állapíttatott meg annak ter­hére, ki tudva, hogy a nő, kivel szerelmi viszonyt folytatott, e viszonyból kifolyólag teherben van, rövid idővel az előre látott szülés előtt, ingatlan vagyonát másra ruházza íu. o. 108.). E dön­tés megfelel a jogfejlődés újabb irányának, mely egyre inkább kiterjeszti azt a tényálladéki elemet, hogy a vagyon elrejtése, eltitkolása, elidegenítése, stb. «a hatósági végrehajtás előtt» tör­ténjen. A sajtóról szóló 1914. évi XIV. tc. 20. §. Helyreigazítást az kérhet, kiről valótlan tények kö­zöltettek. De nem szolgálhat indokul a helyreigazítás iránti kérelem elutasítására az, hogy a helyreigazító nyilatkozat nem panaszosnak, de panaszos megbízottjának aláírásával van ellátva (B. J. T. LXXVII. 161. l.j. A helyreigazító nyilatkozat a lapnak azon a helyén teendő közzé, ahol a helyreigazítandó közlemény megjelent. A törvénv­nek ez a rendelkezése úgy értelmezendő, hogy ha a helyre­igazítandó közlemény a lap első oldalán, a vezércikk helvén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom