Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 4-5. szám - A perjogi gyakorlat

BÍRÓI GYAKORLAT. 22 J sített pontja megalapozására is — felhozott, de az eredetitől független új tényalap nem vehető figyelembe (C. IV. 313/1925. . Ezzel ellenkedő: a választott bírósági ítélet érvénytelenítése iránt előterjesztett kereseti kérelem a tárgyalás folyamán a keresetben felhozottakon kívül más okra is alapítható. iC.IV. 4750/924. . Ugyanilyen állásponton van a perújítási okokra nézve a Perjogi Döntvénytár IV. 112. szám alatt közölt határozat. Az ügyvéd díjait megállapító tőzsdebírósági végzés felfolyamodással megtámadható, budapesti tábla 1083/1925. Ebben a kérdésben a másodbírósági végzés ellen az 1881 : LIX. tc. 95. és 96. §-ai értelmében további felfolyamodásnak azon az alapon sincs helye, hogy az ítélőtábla a kérdés érdemleges elbírálásával hatáskörét, a felfolyamodás álláspontja szerint, túllépte (C. IV. 1938/1925., Pd. X. 91. sz.i. A díjmegállapító végzés elleni felfolyamodás megengedettsége vitás. Ha a Ppé 18. §-a a tőzsdebírósági eljárásban alkalmazható, akkor egyfokú felfolyamodásnak helye van. Megjegyzem, hogy más esetekben 1 Perjogi Döntvénytár VI. 14. és X. 08.1 a Curia, habár az ügy érdemében a felülvizsgálat ki volt zárva, mégis hatályon kívül helyezte a fellebbezési bíróság ítéletét azért, mivel a kizár; fellebbezést érdemlegesen elbírálta, s így hatáskörét túllépte. A végrehajtási jogsegély tárgyában Ausztriával létrejött I914."XL1I. tc.-ben foglalt nemzetközi szerződés az igazságügvminiszter 235 51/1922. VI. számú értesítése szerint ma is hatálvban van. Ha tehát az osztrák perbíróság a könyvkivonati illetékesség alapján eljárhatott, ítélete Magyarországon végrehajtható (C. V. 176/1926.). Figyelemreméltó és törvényes alap hiányában is csak helyeselhető a budapesti kir. törvényszék 41099, 1925. számú jogerős határozata, mely szerint ellentmondással megtámadott mulasztásos ítélet alapján nincs helye biztosítási végrehajtásnak, ha a mulasztásos ítélet hozatalát a Pp. 442. §-a értelmében meg kellett volna tagadni. Ha a Ppé 18. §-a alapján hozott díjmegállapító végzés eltérő intézkedést nem tartalmaz, az ügyfél az ügyvéddel szemben a pénzromlásért csak a díjmegállapitó végzés kelte napjától felelős (C. VI. 1923/1924.). Az ügyvédi rendtartás 54. §-ban kimondott okirati kényszer nem terjed ki arra a megállapításra, amely szerint az ügyvéd munkadíjat egyáltalán nem, vagy csak a neki különben járó összegnél kevesebbet követelhet. Az ilyen joglemondás azonban szorosan- magyarázandó; az tehát nem terjed ki az ügyfél által alaptalanul folyamatba tett ügyekre, sem pedig azokra.