Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 4-5. szám - A perjogi gyakorlat

2 2U BÍRÓI GYAKORLAT. ha az eladó alperes a teljesítést csak 1919. évi február 26-ika után tagadta meg és így a keresetbe vett foglaló visszaadása iránti igény 1919. évi február 26-án még fenn nem állott (C. VII. i 163//925.). Csehszlovákiához átcsatolt területen levő részvénytársaság magyarországi fiókja ellen indított kereset a 3600, 1924. M. E. számú rendelet szerinti felfüggesztés alá esik (C. VII. 6769/1925.). Ha az alperes kétségbevonta, hogy a kereseti követelés^ sel hasonló természetű követelések tekintetében az osztrák bíróságok is helyt adnak a magyar honosok részéről a valorizáció iránt előterjesztett kérelemnek, vagyis hogy ebben az irányban Ausztriával viszonosság áll fenn: a Pp. 16. $-a értelmében az igazságügyminiszter nyilatkozatát kell kikérni (C. VII. 5480/1925.). A fél ügyvédjének helyettesítésével megbízott ügyvéd, ha jogköre magában a meghatalmazásban korlátozva nincs, a felülvizsgálati kérelem beadására jogosultnak tekintendő (C. IV. 447i/'924v). Az 190;. évi hágai perjogi egyezmény hatálya Fiume területére is kiterjed, ennélfogva az ottlakó olasz honosok Magyarországon perköltségbiztosíték adására nem kötelezhetők (C. IV. 3852/1924. Pd. X. 102. sz.). Szükséges a kártérítési kötelezettség megállapítása iránti kereset, ha alperes a kötelezettséget el nem ismeri, annak terjedelme pedig még meg nem határozható, mert fCsehszlovákiával) még létre nem jött nemzetközi megállapodástól függ (C. VII. 4609/1925.). A s;akérlő részére a Pp. 364. §-a alapján megállapított díjazás nem minősíthető magánjogi címen alapuló pénzkövetelésnek és így nem valorizálható (C. Pksz. 4; 50/1925. Pd. X. 97. sz.). Jogszabályt sért az a ténymegállapítás, amely minden bírálat nélkül egyszerűen magáévá teszi az igazságügyi orvosi tanácsnak azt a véleményét, amelynek indokolása a perbeli tényállással össze nem egyeztethető (C. Psz. 4918 1925.). Habár az ingatlanra nézve szóbelileg létrejött adásvételi szerződést a vételár megfizetése iránti perben mindkét fél érvényesnek elismerte és csak a vételár összege volt közöttük vitás, a bíróság mégis hivatalból alkalmazza azt a jogszabályt, hogy az ügylet a köztekintetekből előírt okiratbafoglalás hiánya miatt semmis. A bíróság tehát a vételár iránti keresetet elutasítja, de mégsem intézkedhetik az eredeti állapot helyreállítása iránt, ha