Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 4-5. szám - A kereskedelmi jogi gyakorlat

BÍRÓI GYAKORLAT.* értéktelenedett. A békében követett joggyakorlattal ellentétben a hitelezőt a felajánlott részletfizetésre elfogadására is kötelezi a Kúria, ha ez reá nézve jogsérelemmel nem jár, mert a jelen gazdasági helyzetben a hitelező azt nagyobb károsodás elhárítása végett köteles elfogadni. (K. IV. 4740/1924. Hdt. 37. Más esetekben a Kúria az adós késedelmével, sőt az ezt meghaladó vétkes késedelemmel operál, hogy azzal a valorizáció mértékét csökkentse vagy kizárja. Van határozat, mely kifejezetten kimondja, hogy a valorizáció alapjául nem a vételár emelkedése, hanem csupán a korona értékének időközbeni csökkenése szolgál és azt a zürichi jegyzése alapján állapítja meg. (K. VII. 552 1924. K. J. 65.) Más határozatok az aranykoronát veszik alapul, sőt van határozat, mely csak a teljes dologérték megfizetése esetén kötelezi az eladót a régebben megrendelt árú kiadására. (K. IV. 2055 1924. Ht. 134.) Van eset arra is, hogy a Kúria újból valorizál olymódon, hogy a már egyszer kiszámított valorizációs összeget a további késedelem- folytán újból valorizálja, sőt van olyan határozat, mely a már jogerősen megítélt követelést újra valorizálja, ha az adós a fizetési késedelmen túlmenő vétkes magatartását a követelés jogerős megítélése után is folytatja. Ily esetekben az, hogy a követelés, melynek valorizációja kéretik, már jogerősen meg van ítélve, nem képez res judicata-t. (K. VII. 2277/1924. K. J. 36.) Az 1923: XXXIX. tc. magyarázatával kapcsolatban felmerült az a kérdés, vájjon e törvényben meghatározott havi kamat a valorizációt kizárja-e. A Kúria helyesen megállapítja, hogy e törvény a valorizációt nem akarja kizárni és ezzel együttesen mérsékelt késedelmi kártérítés is megítélhető, a kikötött havi 2°'o kamat azonban a valorizálatlan tőkeösszeg után számítható csupán. iK. H. 5970/1924. Hdt. 76.) Búzaértékben kikötött vételár után a Kúria ellenben maximálisan 8% évi kamatot ítélt meg s ebbe a }°0 búzakötbért is beszámította. (K. II. 5302.192^. Hdt. 125.1 Viszont megtagadta a Kúria a valorizációt, ha a fizetési késedelem esetére az volt kikötve, hogy a hitelező a késedelem idejére oly kamatot és költséget lesz jogosult követelni az adóstól, amekkora kamatot és költséget a hitelező abban az időben a saját bankjának fizet. (K. VII. 1364 1925. Hdt. 132. Mint ez áttekintésből láthatjuk, a Kúria valorizációs határozatai mellett a gazdasági lehetetlenülés háttérbe szorult és már csak egyik-másik fentidézett határozatban csillan fel. Magával a gazdasági lehetetlenüléssel csak néhány határozat foglalkozik