Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 4-5. szám - A kereskedelmi jogi gyakorlat

BÍRÓI GYAKORLAT. 209 28. A közős végrendeletben foglalt és visszavonhatatlanná vált, valamint az öröklési szerződéssel biztosított részesítés védelmét élők közti ingyenes elidegenítések ellen a Kúria a pík. tvjav. 1773. § nyomán építette ki. E szerint a közös végrendelet az egyoldalú megváltoztatás vagy felbontás kizárásával örökösödési szerződés jellegét öltötte fel; azt tehát a túlélő házastárs megváltoztatni, vagy azzal szemben a kedvezményezett jogát csorbító ellentétes végintézkedést tenni nem jogosult. De az örökösödési szerződéssel megkötött örökhagyó élők közt létesített jogügylettel sem csökkentheti vagyonát, ha azt azzal a cél\aüal teszi, hogy az örökös jogát csorbítsa. Amennyiben az elidegenített vagyont megszerzett harmadik személy erről a célzatról nem tudott, úgy az örökös az értékcsökkenés aránylagos megtérítését örököstársaitól követelheti, ellenbsn, ha a harmadik személy rosszhiszeműen szerezte meg az örökhagyótól az örökös jogának csorbítása végett elidegenített vagyont, úgy ezt az előbbi állapotba való helyezés kötelezettségével az örökösnek visszaszolgáltatni tartozik (P. I. 1363/24. MD. 42.). Visszatekintve az 1925. évi judikatura bő aratására, megállapíthatjuk, hogy Kúriánk ez évben is a magánjogi bíráskodás minden terén intenzív jogfejlesztő munkát végzett, melyért méltán elismeréssel adózhatunk. A KERESKEDELMI JOGI GYAKORLAT. Irta: Dr. BAUMGARTEN NÁNDOR. A cégbitorlás megállapításánál, mint erre az előző évi határozatoknál is rámutattunk, a Kúria helyesen megfelelő erélyt tanúsít. így a «cégbitorlás fennforgásához nem szükséges, hogy a két peres fél üzletköre teljesen azonos legyen, hanem fennforoghat akkor is, ha alperes üzletköre felperes foglalkozásához tartozó több üzletkör valamelyikével azonos», (K. IV. 4604/1924. K. J. 59.) Ezzel az esettel szemben kevésbbé szigorú álláspontot foglalt el a Kúria, midőn a Genius könyvkiadó-részvénytársaságot és a Genius magyar kultúrát terjesztő részvénytársaságot eltérőnek minősítette. (K. IV. 1561/1924. K. J. 3.) Igaz, hogy adott esetben a Kúria arra is utalt, hogy felperes a cégbitorlás megszüntetését, bár arról tudomása volt, másfél év alatt nem szorgalmazta és így cégbitorlás címén már * A rövidítések a következők : K. J. == Kereskedelmi Jog, Hdt. = Jogtudományi Közlöny Hiteljogi Döntvénytára, H. T. = Hiteljog Tára. A rövidítések után álló szám az esetszámot jelenti, ha éyszámot nem jelzünk, az 1925. évfolyam értendő. Jogállam. XXV. évf. 4—5. füz. -4