Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - Dr. Bányász Jenő és dr. Szegö Izsó: "A tisztességtelen verseny" törvénymagyarázattal és joggyakorlattal, továbbá a védjegy-, szerzői jog-, cégjogi törvények és az ipari mintaoltalmi-rendelet szövege és magyarázata [könyvismertetés]

IRODALOM. a státusrendezés ügyében az igazság- és pénzügyminiszterhez intézett. Közli továbbá az Egyesületnek 1925 szeptember 27-iki kecskeméti közgyűlésének lefolyását és dr. Székács Aladár kir. közigazgatási bírónak «A jó bíró» címmel ott megtartott nagyérdekü előadását. Az előadás sok érdekes részlete közül e helyütt csak egyet emelünk ki, azt, amely az ügyvédről szól. Székács merészen kimondja a tételt, ami tulajdonképpen mindenkiben ott lappang: hogy az ügyvéd feladata nem az igazság keresése, hanem ügyfele érdekeinek védelme a törvény által adott eszközökkel. Az igazság keresése nem az ügyvéd, hanem a bíró feladata s mint mondja: «minél kiélezettebben s minél szubjektivebben csap egymásra két ellentétes álláspont, annál könnyebb a bírónak az objektív igazságot megtalálni s helyesen ítélni. Ennek a harcnak a tüzében kovácsolódik meg a bírói ítélet acélja. A peres ellentét lanyhasága a tárgyalásnál egy bizonyos kényelmi állapotot teremt ugyan a bíró számára, ez a lanyhaság azonban végeredményében inkább megnehezíti, mint megkönnyíti a bíró munkáját. A bíró tehát ne legyen ideges s ne nézze ellenséges szemmel az ügyvédeket, ha a tárgyalóterem, az ítélet kovácsműhelye hangos lesz az erős pörölycsapások zajától, mert ez a zaj kedvezni fog az ő munkájának». Érdekes az is. amit az ideális bíróról mond : hogy ideális bíró «nyilván az, aki lelki fiatalságát átvitte az öregkorba s fiatalos hévvel merít tapasztalatának gazdag forrásából'). feMegemlékezik a füzet az igazságszolgáltatás adminisztratív hibáiról is, amelyek mostanában annyi jogos panaszra adnak alkalmat. Zachár István táblabíró «Internátusaink» címen közöl érdekes cikket. Kívánatos lenne, hogy e folyóirat minél gyakrabban és rendszeresen jelenjék meg, hogy az állandó kontaktust a jogászvilág és a speciális bírói problémák között minél élénkebben fenntartsa. Dr. Szende Péter Pál: A pengömérleg. Budapest, Grill, 1926. VIII. Ili 0. Szerző, aki annak idején a mérlegfelértékelési rendelet kommentárját is közreadta, az újabb, a pengőmérlegről szóló 7000/1925. P. M. számú rendelet kommentárját adja most megjelent füzetében. A füzet alapos és körültekintő ismertetést nyújt a mérlegrendeletről, bőséges magyarázatai praktikusak és világosak ; könyve hasznos útmutatásul fog szolgálni jogászoknak és laikusoknak egyaránt, a rendelet utasításaindk a gyakorlatban való alkalmazásánál. Eöttevényi Olivér: Nemzetiségi törvényünk és a kisebbségi szerződések. Pécs, 1925. Dunántúl könyvkiadó és nyomda r. t. egyetemi nyomdája. 2^. 0. Miskolci ev. jogakadémia tudományos értekezéseinek tára 25. szám. Szerző a történelmi visszatekintés és az 1868 : XLIV. t. c. taglalása után a magyar kisebbségeknek az elszakított területeken való helyzetével foglalkozik. A Nemzetek Szövetségét mai alakjában távolról sem tartja ideális szervezetnek, mégis benne látja csíráját a kisebbségi jogvédelem további fejlődésének. A Nemzetközi Állandó Bíróságban látja azt a szervet, amelyre a kisebbségi sérelmek orvoslását bízni kell. Egészségügyi politikánk alapelvei. Irta dr. Weiss István. (Az egészségügyi reformiroda közleményei I.J Budapest, ip2Ó. <fj. I. Eggenber bizománya. Bolti ára 20,000 K. A statisztikai hivatal közleményei a háború befejezése óta megdöbbentő képet tárnak elénk hazánk egészségügyi és a lakosság szaporodási viszonyairól. Az újjáépítés munkájának legfontosabb része így kétségtelenül megfelelő egészségügyi politika kidolgozása és a kidolgozott elvek hatályos végrehajtása. A fenti címmel megjelent kis füzet rövid áttekintését