Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - Az új értékhatárok

i8o SZEMLÉLŐDÉS. sem teljesíthető, hogy felperes követelése mérsékeltessék. A mérséklés feltételei ugyanis alperessel szemben (—elsőrendű biztosító-társaság. Szerk.—) fenn nem forognak.* (Kúria P. VII. 5171/915.) A kö\s\er%emény megosztása iránti per a házasság tartama alatt. «A Kúria 41. sz. döntvénye szerint a házasság tartama alatt egyik házastársnak nincs joga a másik házastárs ellenében a közszerzemény megosztását vagy biztosítását követelni, mert a közszerzeményhez való jog csak az egyik házastárs halála vagy a házassági kötelék felbontása után érvényesíthető. Ez a szabály azonban nem terjed ki arra az esetre, amidőn a házasfelek egymástól már tényleg elváltak és közöttük a válóper, amelyben a közszerzemény megosztása is követelhető, már folyamatban van. A Pp. 687. §-a is megengedi a házasság felbontására irányuló keresettel a házassági viszonnyal összefüggő vagyonjogi kereseteknek, amelyekhez a közszerzeményre irányuló kereset is tartozik, összekapcsolását, amikor is a bíróság a házasságot felbontó ítéletben egyúttal a közszerzemény kérdésében is érdemileg határozhat. E jogszabályok egybevetéséből a Kúria jogi felfogása szerint következik, hogy amennyiben a házasfelek között a bontóper már folyamatban van, bármelyik házasfél külön keresettel is érvényesítheti a közszerzeményhez való igényét s ebben az esetben a közszerzemény megítélésére irányuló kereset elutasításának időelőttiség okából helye nincsen, a tárgyalás és bizonyítási eljárás lefolytatható, a bíróság azonban a per érdemében a közszerzemény megosztását illetően a bontóper jogerős befejeztéig ítéletet nem hozhat. Az ekként a közszerzemény iránt folyamatba tett külön perben a tárgyalás és bizonyítás lefolytatásának akadályául az a körülmény, hogy a bontóper jogerős befejezést még nem nyert, annál kevésbbé szolgálhat, mert az állandó bírói gyakorlat szerint a közszerzemény szempontjából figyelembe veendő időszak a házasfelek tényleges különválásával már lezárult.» (Kúria P. I. 2969/925.) A politikai küzdelemnek égig tornyosuló hullámai az utolsó időben még a jogászok szeme elől is mintha félig-meddig eltakarták volna a jogélet mozzanatait. Pedig nagy figyelmet érdemelne egy és más — olyan is, ami meglett, pl. a kényszeregye\ségi reform, de olyan is, ami nem lett meg, pl. a valorizációs törvény. A csődönkívüli kényszeregyezségi eljárásról hosszas vajúdás után meg_ jelent új rendelet az újításokkal örvendetes módon egységes szerkezetbe foglalta azt, ami az eddigi szabályokból megmarad. A legsúlyosabb újítás a magánegyezségi kísérletnek kötelezővé tétele és beillesztése a hivatalos keretek közé. Mert hiszen volt eddig is magánegyezkedés. A kereskedelmi életnek ekörül tevékenykedő, autonóm úton létrejött, de idáig mondhatni törvényen kívül álló szervei most csak legalizálásukat vívták ki. A kompromisszum ezúttal nem volt könnyű. Egyik részen a jogi formákra, sőt lényegi garanciákra is kevesebbet adó, de agilis, gyors, relatíve olcsó hitelezői védegyletek állottak, amelyeknek a kereskedő-tagok szolidáris SZEMLÉLŐDÉS. írta: Dr. BLAU GYÖRGY.