Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)
1926 / 3. szám - Az új értékhatárok
TÖRVÉNYHOZÁS. eladhatja, tehát a társaságból minden korlátozás és felmondás nélkül bármikor kiléphet. Ez tulajdonképpen a kisrészvényest védő garanciális értékű jog. A főrészvényes, akinek részvényei rendszerint hosszabb időre le vannak kötve, ezzel a jogával éppen akkor, amikor azt szeretné, esetleg jogilag vagy technikailag nem élhet. "Felszólaló nem^tartja szükségesnek a aconvertible bond» intézménynek megvalósítását. Úgy véli, hogy ezen intézmény beilleszthető mai részvényjogunk keretébe. A «convertib!e bondo lényege az, hogy a kötvények a hitelszerződés feltételei szerint bizonyos időn belül bármikor automatikusan részvényekre legyenek átcserélhetők, a kötvények kibocsátásával egyidejűleg gondoskodni kell a részvények rendelkezésreállásáról is. Az esetben, ha a kötvényeket a hitelező azzal veszi át, hogy azokat forgalomba nem hozza és a részvénycserét az egész kötvénymennyiségre nézve csak maga eszközölheti, elég a kötvénykibocsátással egyidejűleg az alaptőke felemelésének elhatározása és a cégbíróságnál való bejelentése, a a tényleges keresztülvitel arra az időre maradván, amidőn a hitelező cserejogával él. Ha e joggal nem él, az alaptőkeemelési határozat bármikor hatályon kívül helyezhető. Ha a kötvények forgalomba hozatnak és a kötvények birtokosai külön-külön bármikor jelentkezhetnek a részvényekért, ez a megoldás nem elégséges, sőt gyakorlatilag az ű. n. «parciális» tőkeemelés megengedése sem segít, hanem egy esetben — felszólaló szerint — az alaptőkeemelés nemcsak elhatározandó, de tényleg keresztül is viendő és pedig a következő úton : Az új részvényeket egy e célból létesítendő megállapodás alapján jegyezné és befizetné valamely bank. A befizetés megtörténte után az alaptőkefelemelés tényleges bejegyzése és a részvények kibocsátása immár megtörténik. Ezután a részvénytársaság, amelyhez a aconvertible bond>>-ok kibocsátása útján a szükségelt azonos összegű pénz már befolyt, tehát a felemelt alaptőke befizetése folytán ama összeg kétszeresének birtokában van, amelyre szüksége volna, az új részvényeket a befizetési árért visszavásárotja az új részvények jegyzőjétől és pedig nem sajátmaga részére, hanem egy bizalmi személy (Treuhánder) részére, akinek azokat azzal a rendeltetéssel adja át, hogy e részvényeket a cserélni kívánó kötvénytulajdonosoknak megállapodásszerűen adja ki. Ha a kötvények egészben vagy részben nem cseréltetnek be. a Treuhándennél levő kötvények mint ú. n. «Vorrats-Aktiek» állnak a társaság rendelkezésére, úgy, hogy azokat vagy harmadik személyeknek eladhatja, vagy alaptőkeleszállítás útján megsemmisítheti. TÖRVÉNYHOZÁS. Az új értékhatárok. A polgári peres eljárásban irányadó értékhatárokat az igazságügyi kormány a 6400 926. I. M. sz. (B. K. 43. szám 1926 febr. 23.) rendeletében újabb megállapítás tárgyává tette azzal, hogy az új értékhatárok 1926 márc. 1. napjától hatályosak. Már a legutóbbi értékhatármegállapító rendelet kapcsán (25800/925. I. M.) hangsúlyoztuk ugyané helyről (Jogállam 1925. 5—6. sz.), hogy az értékhatárok felemelésének a korona stabilizálódása folytán, sem létjogosultsága, sem indokoltsága nincs. Az 1925 : VIII. tc. 55. §-ában