Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)
1926 / 3. szám - Az elmebeteg házastárs bontóperbeli jogképessége
AZ ELMEBETEG HÁZASTÁRS BONTÓPERBELI JOGKÉPESSÉGE. I 5 5 fél, — kivéve és pedig csakis a házasságfelbontási kérelem megtételénél az elmebeteg vagy elmebetegség miatt cselekvőképtelen házastárs perbeli jogképességére vonatkozó és a H. T. 87. §-ában megszabott perelőfeltételt, — minden korlát nélkül lehet felperes vagy alperes, függetlenül attól, hogy elmebeteg-e, avagy nem, és függetlenül attól, hogy elmebetegség miatt, mint kiskorú ellen a gondnokság alá helyezés el van-e rendelve vagy nem, illetve ebből az okból a kiskorúsága megvan-e hosszabbítva, avagy nem. A H. T. 87. §-a jogképességi perelőfeltételként írja elő, hogy az elmebeteg, illetve elmebetegség miatt cselekvőképtelen házastárs nevében a törvényes képviselő a házasság felbontását csak a gyámhatóság felhatalmazásával kérheti. Erre a felhatalmazásra, mint jogképességi perelőfeltételre, akkor is szükség van, ha a bontóperben az elmebeteg házastárs a házasság felbontására irányuló kérelmet viszontkereset útján, mint alperes terjeszti elő. Ebből az okból nem helytálló az az álláspont, hogy a miatt nincs az elmebeteg vagy elmebetegség miatt cselekvőképtelen alperesnek perképessége, mert a házassági törvényben nincs rendelkezés, amelynek alapján az épelméjű házastárs az elmebeteg és az elmebetegség miatt cselekvőképtelen házastársával kötött házasságának felbontását kérhetné és mert a H. T. 87. §-ában foglalt rendelkezés értelmében az elmebeteg házastárs nevében ennek törvényes képviselője, a gyámhatóság felhatalmazásával, (csak) a házasságnak felbontását kérheti. Nem helytálló a most idézett álláspont, mert a H. T. 87. §-a nem szól elmebeteg felperesről vagy elmebeteg alperesről, hanem függetlenül attól, hogy az elmebeteg házasfél a házassági perben felperesként vagy alperesként szerepel, jogszabályként írja elő, hogy mindenkoron, tehát akár mint felperes, akár mint alperes, az elmebeteg házasfél a házasság felbontását kéri, ami kereset vagy viszontkereset alakjában is történhetik, a H. T. 87. §-ában megszabott perelőfeltételként a gyámhatóság felhatalmazásának megszerzése szükséges. A Pp. idézett 643. §. 2. bekezdésében foglalt az a rendelkezés, hogy a házasfelek perképességére az 1894 : XXXI. tc. rendelkezései az irányadók, a házasfeleknek nemcsak perbeli jogképességére, hanem a perképességi általános fogalomnak másik ágára, a házasfeleknek perbeli cselekvőképességére is vonatkozik. Ebben a vonatkozásban azonban a perképesség a szóbanforgó kérdést nem érinti. A perbeli cselekvőképesség általában