Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - A trónfosztásról szóló törvény

A TRÓNFOSZTÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY. 131 tosított függetlensége ellenére beleavatkoznak belső ügyeibe. Olyan intézkedést követelnek tőle, amelyre magát sohasem kötelezte, amelynek teljesítését a trianoni békeszerződés sem rótta reá és amely alkotmányának alapelveivel sem egyeztethető össze. E követelés elutasítása esetére pedig az országot fegyveres támadással fenyegetik. A kormány nem vállalhatja a felelősséget azért, hogy a világháború és a forradalmak pusztításai után meggyengült nemzetet újabb, a haza fennmaradását is veszélyeztethető háború elé állítsa, mert az ország megerősödését és felvirágozását csak békés viszonyok között kifejtendő munkás élettől reméli. Ennélfogva az ország válságos helyzetében, miután a békét és azáltal a nemzet létét is fenyegető veszély elhárítására és az elhatározás szabadságának biztosítására az adott viszonyok között lehetséges minden egyes békés eszközt sikertelenül megkísérelt, arra határozta el magát, hogy a külállamok követelésének eleget téve, a nemzetgyűlés elé a jelen törvényjavaslatot terjeszti be.» (Nemzetgyűlési irományok XII. k. 44.1.) A miniszteri indokolás tehát alkotmányunk alapelveivel ellentétesnek minősíti a törvényjavaslat tartalmát és az előterjesztés indokául kizárólag a külső kényszert jelöli meg. Feltűnő azonban, hogy ez esetben a szöveg mégis miért mint megtörtént tényt állapítja meg a pragmatica sanctio hatályának a megszűnését ; úgy látszik a kormány legalább a törvény szövegében el akarta kerülni a kifejezett trónfosztást. A nemzetgyűlés közjogi bizottságának 1921. évi november hó 3-án kelt és Kós^ó István elnök, valamint Rubinek István előadó által aláírt jelentése a következő indokolással kéri a javaslat törvénnyé emelését: «A magyar nemzetgyűlés, mint a nemzeti szuverénitás kizárólagos törvényes képviselete az 1920:1. tc.-ben megállapította, hogy a királyi hatalom gyakorlása 1918. évi november hó 13. napján megszűnt. Megállapította továbbá, hogy "Magyarországnak és társországainak a volt osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságokkal és országokkal fennállott feloszthatatlan és elválaszthatatlan együttbirtoklása a bekövetkezett események folytán megszűnt.» A nemzetgyűlés a mindezen tényekből folyó következmények megállapítását a békekötés utáni időre magának tartotta fenn. Ezen, a nemzet-