Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1-2. szám - A rádió szerzői joga

SZEMLE. fejlődésünk feladását. Államunk belső életében a széles demokratikus ala­pon, de a történeti jogfejlődés gondos megőrzésével felépített jogrendet kell megvalósítani. — Dr. Szilágyi Adhur Károly ügyvéd a «Budapesti Ügyvédi Kör»­ben január hó 21-én A\ ügyvédek gazdasági helyzete címen előadást tartott. Kimutatta, hogy 1874-ben, midőn az ügyvédi rendtartást a képviselőház tárgyalta, Budapesten 700, az egész országban 4800 ügyvéd volt. Az ak­kori viszonyokhoz képest lényegesen több ügyvéd volt tehát már több mint 50 évvel ezelőtt, mint amennyi hivatása gyakorlásából megélni tudott. A törvényhozás révén segítség nem remélhető és így előadó arra szorítkozott, hogy oly javaslatokat tegyen, melyeket az ügyvédség saját erejéből valósít­hat meg és melyek közül egyikhez-másikhoz legfeljebb kormanyhatósági jóváhagyás kell. Javaslatai, etikai és anyagi kérdésekre terjedtek ki. Az eti­kai kérdések között taglalta a következőket: 1. bensőbb kartársi viszony, 2. továbbképzés, 3. a jog népszerűsítése, 4. példaadó élet, 5. a fegyelmi bíráskodás revziiója. Az anyagi kérdések között szerepelnek az ügyvédi díjszabással, a godnokságok sorrendjével kapcsolatos kérdések, a kar ön­megadóztatása, a gyakorlati idő hatékonyaob ellenőrzése, ügyvédi jóléti intézmények létesítése. — A valorizációs javaslatról a Magyar Jogászegylet és az Ügyvédi Kör által rendezett több ülésre terjedt vitát a jan. 14-iki ülésen Poll Hugó az Első Magyar Altalános Biztosító Társaság igazgatójának érde­kes gyakorlati tartalmú felszólalása után dr. Térfy Gyula kir. kúriai tanácselnök előadása fejezte be. A vita során elhangzottakra részletesen válaszolt Reflekszióinak hangján minduntalan áttört az a komoly aggoda­lom, amely úgylátszik nemcsak a javaslat bírálóit, hanem szerkesztőit is eltölti. Koncedálta, hogy a vita során elhangzott jogászi kifogások túl­nyomórészt helytállóak, viszont leszegezte, hogy számos kifogás figyelembe­vételét magasabb gazdasági szempontok teszik lehetetlenné. Az elnöklő dr. Schuster Rudolf, a szabadalmi felsőbíróság elnöke megköszönte az elő­adóknak, mindenekelőtt pedig dr. Téify Gyulának közreműködését és azon reményének adott kifejezést, hogy dr. Térfy illetékes helyen tolmá­csolója lesz azoknak a gondolatoknak, amelyeknek a felszólalók a vita során kifejezést adtak. — Deseő Kálmán f. A kir. Kúria ismét egy tudásban gazdag, lélek­ben emelkedett bíráját vesztette el Deseő Kálmánban. Hívebben alig lehet jellemezni ezt a puritán bírói egyéniséget, mint a Kúria gyászjelentése : «Eszményekért hevülő nemes lelke egy életen át híven kitartott az igazság nagy eszméjének szolgálatában. Ennek szentelte kiváló szellemének és emelkedett tiszta jellemének kincseit.» — A m. kir. Kúria ügyforgalma ip2j-ben a megelőző évek ügyfor­galmával összehasonlítva jelentős emelkedést mutat. Összesen 8323 ügy ér­kezett, vagyis az 1924. évi érkezésnél 1021 üggyel, tehát 13-9 %-al több. Ennek az emelkedésnek túlnyomó része a polgári ügyszakra esik, míg a büntető ügyszakban az emelkedés aránylag kisebb méretű. Polgári ügy 4560 érkezett, 817-el, vagyis 2r8 %-al több, mint az 1924 esztendőben. Ezzel az erős emelkedéssel szemben azonban lépést tartott a polgári szak­osztály működése, mert a polgári ügyeknek hátraléka, amely az 1924. év végén 2267 volt, 2229-re csökkent az 1925 év végére. A büntető ügyek­ben az ügyforgalom emelkedése nem volt ily nagyméretű, mert 3667 ügy érkezett, vagyis 228-al több, mint az 1924 évben. A büntető ügyosztály

Next

/
Oldalképek
Tartalom