Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1-2. szám - A rádió szerzői joga

I24 SZEMLE. SZEMLE. Jelen füzetünk ünnepi s^ám, mellyel 25. évfolyamunkat kezdjük meg. Tartalma — úgy érékük — hü maradt lapunknak és régebbi jubiláris számainak hagyományaihoz ; terjedelme pedig meghaladja a^t, a mit akár a béke idején is nyújtottunk olvasóinknak. Kérjük hazánk jogás^kö^önségét, tartson ki továbbra is mellettünk és támogassa törekvéseinket, m A Jogállam szerkesztősége. — A mezőgazdasági hitel megszerzéséi könnyítő egyes rendelkezésekről szóló 1925 : XV. tc. igen lényeges reformokat valósít meg a telekkönyvi jogban, oly jogintézményeket, melyeket a jogaszkörök és a hitelélet tényezői régóta sürgettek: így a ranghelyhelyettesítést, mely lehetővé teszi, hogy egy megszűnő jelzálogos követeles ranghelyével a tulajdonos rendelkezhetik vagy az illető tétel a törléskor (6. §) vagy pedig egy éven belül, mely év tulajdonváltozás esetén az uj tulajdonos javára is szolgai (7. §); rangsorelsőbbseget, melyet felveendő kölcsönre nézve' a tulajdonos hathavi hatállyal tanhat fenn. Csupa fontos rendelkezés, mely a hitelélet fellendítésére alkalmas. Alig pár hónapja, hogy a törvény életbelépett, máris erős kétségek hangzanak el arra nézve, hogy mely területeken alkalmazható a törvény, jelesen, hogy nem mezőgazdasági jellegű ingatlanokra,, így pl. városi ingatlanokra kiterjed-e az említett rendelkezések hatálya. így lényeges vitapont: vájjon városi ingatlannál van-e helye a jelzálogos követelés behelyettesítésének és a hathavi hatályú rangsor feljegyzésének. Kiváló jogtudósok, mint dr. Sz/adits, dr. Almási stb. vitatkoznak arról, hogy igen e vagy nem ? A gyakorlat emberei azonban — bankok és egyéb hitelnyújtók — eldöntötték magukban a vitakérdést: mivel kétséges, hogy igen-e, vagy pedig nem ? — hát — nem adnak hitelt ilyen jogintézmények alapján. Es ezt az álláspontjukat csak méltányolhatja az, aki a gazdasági életet és különösen a hiteléletet ismeri. Nyilvánvaló, hogy a törvény szerkesztésénél hiba történt. Az olyan szöveg, mely ennyire kétes tartalmú, nem jogot teremt, hanem jogvitákat,— jogbiztonság helyett pereket. Ki fog telekkönyvi jogokat szerezni akarni kétes alapon? A jo.élet és a hitelélet nem várhatja be, mit mond a joggyakorlat, melynél a hitelező elvérezhetik ? Pláne nem várhat a hitelélet kúriai teljes-ülési határozatra, sItt gyors segély kell, hogy Madách szavaival éljünk. Akik a törvényt szerkesztették, kell, hogy sürgősen megteremtsenek valamelyes authentica interpretatiot.» ai. — A Magyar Tudományos Akadémia és a magyar jogtudomány címmel tartott előadást dr. Magyary Géza egyetemi tanár a Magyar Tudományos Akadémia 1925 december 21-iki összes ülésén. Bevezetésül vázolta a magyar jogtudomány fejlődését az Akadémi megalapítása előtti időben; rámutatott a Hármaskönyvnek szinte páratlan jelentőségére. Az Akadémia előtti jogtudomány szellemben magyar, de nyelvben idegen — latin — volt: a Hármaskönyv a XIX. század elején mindinkább anakronisztikussá vált: az Akadémia feladata volt az idegen nyelvű és a kor szellemének már meg nem felelő jogtudományt magyarrá és korszerűvé tenni. Az 1825 — 1848-ig