Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1-2. szám - A rádió szerzői joga

Df SZÁLAI EMIL tehát pótolja a törvény hiányát azzal, hogy védelmet nyújt az írói műnek is a rádióleadás ellen. A szerző érdeke iránt való ragaszkodástól eltelve se mérnők azonban ezt a liberalitást magunkévá tenni. Mert az a meggyőződésünk, hogy a Szjt tilalmi rendszerét bontaná meg ez a hberahtás. Nem kiterjesztő magyarázat volna ez a liberalitás, hanem oly magyarázat, melynek egyenest ellen szól a Szjt. Szinte oly messzemenő magyarázat volna, mintha a törvény védelmi időtartamát hosszabbítaná meg a bíró, mert adott esetben e meghosszabbítás volna a szerzők érdeke. A szerzői jog történeti kifejlődésében mindenütt a szerzői érdek és a közérdek kiegyeztetése volt; nem lehet egyoldalúlag, önkényesen megbontani ezt az alkuegyezséget. Ha kénytelen-kelletlen is, azt kell megállapítanunk: a a rádió-leadás szempontjából védelemben részesülnek a zeneművek, zenésszínművek, és színművek —, írói művek nem. Legalább de lege lata igy kell tekintenünk. VI. Ezekhez még néhány megjegyzést óhajtunk fűzni: A színmüvek is írói művek. A Szjt értelmében ezeket úgy «előadni, ahogy az egyéb írót műveket közkeletűen szokás, felolvasni, elszavalni)) szintén lehet a szerző engedélye nélkül; nem tekinthető tehát tiltott nyilvános előadásnak, ha a leadóállomás a színművet elolvastatja, elszavaltatja. Már a színmű oly rádióleadását, mely megfelel a színművek közkeletű előadásának (szereposztással, színi előadásszerűen) — ha nézők nélkül is és csakis a «fülelők» számára — esetleg tiltott nyilvános előadás lesz, feltéve, hogy a körülményekből az a szándék magyarázható ki, hogy az előadás színi előadás kivánt lenni, jóllehet «színek» (szemek) nélkül. Ebbe kapcsolódik az a kérdés: mikép ítélendő meg, ha valóságos s^íni előadás, melyre a színház engedélyt szerzett, rádióleadással továbbíüatik, vagyis ha a rádióleadóállomás — mint ez nálunk is történik — mikrofonok útján felveszi a színház előadását és így továbbítja? Úgy véljük — a részletes okfejtéssel ezúttal adások kivánunk maradni —- hogy ez esetben a rádióleadás ellen a szerző jogosan felszólalhat, mert a színi előadás célja a színház közönségének a kiszolgálása volt, nem pedig az, hogy a vevőállomások százezrei részesüljenek a színi előadás gyönyörűségeiben. Hírek és hasonló közlemények nem részesülnek nálunk szerzői jogi védelemben; tehát ha a leadóállomás bármikép hozzájut hírekhez, azokat leadhatja. Irreleváns, hogy a leadás egyúttal közzététel-e, vagyis, hogy oly hírt ad le, mely még