Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1-2. szám - Az ingó jelzálogjogról

IOO Dí TUNYOGI SZŰCS KÁLMÁN : AZ INGÓ JELZÁLOGJOGRÓL. ban csak külön erre szolgáló űrlapon kötött zálogszerződés szolgálhat bejegyzés alapjául. Az ingó jelzálogkönyvek általában nyilvánosak, kivonatot bárki kaphat, de Franciaországban az agrár jelzálogkönyvből csak az adós engedélyével lehet kivonatot adni. A bejegyzés hatálya többnyire időhatárhoz van kötve; ez a határ Olaszországban három, Franciaországban öt, Belgiumban tíz év, mely azonban rangsor-fenntartással meghosszabbítható. A zálogjogi elsőbbséget általában a bejegyzés rangsora határozza meg. Az olasz törvény megkívánja, hogy az ingó jelzálogtárgyat magán a termelési helyen levő épületekben őrizzék, ugyanezt kívánta az első, 1898. évi francia törvény is, amelyet azonban 1906-ban úgy módosítottak, hogy a zálogtárgy szövetkezeti raktárban vagy a felek megegyezése szerint harmadik személynél is őriztethető. Ugyancsak ez az 1906. évi törvény megengedi, hogy az adós eladhassa a zálogtárgyat, még pedig a tartozásának kifizetése előtt és hitelezőinek értesítése nélkül, az eladott tárgy átadása azonban nem történhetik a hitelező kielégítése előtt. Az elzálogosított kereskedelmi üzletet át lehet helyezni és át lehet ruházni, de a záloghitelezőt előzőleg értesíteni kell, mert különben a követelés esedékessé válik. Svájcban az ingatlan tartozék gyanánt elzálogosított egyes felszerelési tárgyakat hasonló értéküekre ki lehet cserélni. Minden olyan országban, ahol az ingó jelzálogjog kiterjedtebb alkalmazásban van, az elzálogosított ingóságokról forgalomképes zálogjegyet állítanak ki. A warranhro\ás általában nagymértékben emeli az ingó jelzálogjog gyakorlati alkalmazhatóságát, mert ezáltal a zálog kezességi biztosítással erődíthető és a zálogjegy a hitel modern szervezetének megfelelően központi hitelintézeteknél leszámítolható. A külföldi törvények végül szabályozzák a zálogtárgyból való gyors kielégítés módját és szigorú böntető szankciókkal sújtják a zálogtárggyal űzött visszaéléseket. Megállapíthaió ime, hogy a német és magyar jogterületeken kívül Európának úgyszólván minden állama bevezette már az ingó jelzálogjogot. Ami Németországot illeti, ott még ép oly nehéz gondot, okoz akár nálunk, hogy bevezessék-e ezt az intézményt. Az ingó jelzálogjog hiányát ott is, úgy mint nálunk, szinleges ügyletekkel igyekszik pólolni a forgalmi élet. A német kormány most már hivatalosan foglalkozik ezzel a kérdéssel; Magyarországon az 191 1. évi országos jogászgyűlés szintén az ingó jelzálogjog bevezetése mellett foglalt állást. Az ingó jelzálogjog bevezetésének kérdésében az elhatá-