Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1-2. szám - Az elkobzás magánjogi hatása

90 D? ALMÁSI ANTAL a tágabb körben kell megengedni, mint a magánegyesség megtámadását. Az ok ugyanaz: az egyesség előkészítése és letárgyalása itt is a bíróság részvétele nélkül történt, tehát a bírót védelmet utólag kell megadni. Minthogy azonban itt mégis bírói kényszeregyesség és nem magánegyesség létesült, a védelem alakjának a kényszeregyességhez és nem a magánegyességhez kell igazodnia. g) Ha oly magánegyesség létesült, amelyhez nem minden hitelező járult hozzá, vagy amely megtámadható, a hitelező megtámadhatja azt a kielégítést vagy biztosítást is, amelyet az adós vagyonából a többi hitelezők kaptak. Ha ezt ki nem mondanók, az adós a hitelezők egy részének adott kielégítés vagy biztosítás útján elvonhatná a fedezetet az egyességhez hozzá nem járuló hitelező elől. AZ ELKOBZÁS MAGÁNJOGI HATÁSA. írta: Dr. ALMÁSI ANTAL. i. A m. kir. Kúria egy esetben akként döntött, hogy a Btk. 61. §-a oly parancsoló jellegű közjogi szabály, amely megakadályozza, hogy harmadik személy, előbb és jóhiszeműen szerzett idegen dologbeli jogát, (a döntés a harmadik kézizálogjogáról szól), a bűntett vagy vétség elkövetésére szolgált ingók tekintetében érvényesíthesse. A döntés alapját főleg három indok képezi. Egy az, hogy az elkobzás által nem a kincstár szerez magánjogi jogutódlásszerő jogot, hanem az állam gyakorolja büntető hatalmát. A második az, hogy ez a büntető hatalom úgy éri az elkobzott dolgot, mint valamely .természeti esemény, amely azt megsemmisíti. A harmadik pedig, hogy a Btk- ói. §-ának eltérő értelmezése könnyen előzetes és utólagos színlelt megállapodások érvényesülését segítené elő. Ezeken kívül C. a közszükségleti cikkek elkobzásáról szóló 1715/1917. M. E. R. szabályainak értelmezésével indokol. (C. 1966/1924. H. Dt. XVJ1I., 81. oldal 77. szám alatt). Az esetet és a döntést fel kellett hívnunk, mert kérdésünk gyakorlati jelentőségét megvilágítja. De egyúttal indokolja azt is, hogy a konkrét döntés helyességének kétségbevonása nélkül a kérdést elvileg és általánosságban felvessük. Minő magánjogi hatása van tehát a\ elkobzásnak! Erinti-e és miként a tettesnek és másoknak a\ elkobzott dologra vonatkozó előbbi dologbeli jogait!