Jogállam, 1926 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1-2. szám - Irányelvek a kényszeregyességet megelőző magánegyesség szabályozásához

86 D? MESZLÉNY ARTÚR den módosítását az igazságügyi és a kereskedelemügyi miniszterek egyértelmííleg hagyják jóvá. Jóváhagyás előtt azok hatályba nem lépnek. Az e tilalom ellenére tett minden intézkedés semmis és a HV. és annak szervei egyetemlegesen felelősek minden ebből eredő kárért. A HV. a magánegyességi stádiumban egyfelől annak közvetítője, másfelől az egyszersmindenkorra kirendelt vagyonfelügyelő. Ez utóbbi minőségében az adós vagyonának kezelése és felügyelete körül a szervei vagy megbízottjai által az adósnak vagy harmadik személynek okozott kárért felelős. Ha a kár a HV-n behajtható nem volna, azért egyetemlegesen és egymás « közt egyenlő arányban felelősek a HV. tagjaiként szereplő egyesületek. Vagyoni felelősség nélkül nem lehet rászabadítani senkit idegen vagyon kezelésére és felügyeletére. Viszont a vagyonfelügyelő költségeit csak úgy takaríthatjuk meg, ha a HV. vállalja a vagyonfelügyelői szerepet addig, míg a bírói eljárás meg nem indul. Ezért nem tartanám helyesnek azt a megoldást, hogy az eljárás a bírósághoz tett bejelentéssel induljon meg és a bíró mindenekelőtt vagyonfelügyelőt rendeljen ki. Ez már oly költséggel jár, hogy így nem érdemes megcsinálni az egészet. Ha a védegyletek bíznak magukban, vállalják a vagyoni felelősséget; ha nem bíznak magukban, nem vállalhatják magát a feladatot sem. A HV-t az igazságügyi és kereskedelemügyi miniszter egyetértő határozattal bármikor feloszlathatja. A feloszlás felszámolás útján történik. A felszámolót vagy felszámolókat a nevezett miniszterek egyetértőleg rendelik ki. Az esetleg fennmaradó vagyon hováfordítása iránt az alapszabályok intézkednek. A feloszlatást a kormány diszkréciójára bíznám, mert kísérletről van szó, amely balul is végződhetik, s mert a kormánynak semmi oka nem lehet arra, hogy az intézményt, ha jól működik, megszüntesse. b) A HV. közbenjöttével kötendő egyességre vonatkozó ajánlatnak a R. 4. §-ában megszabott kellékekkel kell bírnia. Az elfogadásnak írásban, aláírással (szabályszerű cégjegyzéssel) kell történnie. Érvényéhez a HV. ügyrendjében meghatározott szerv ellenjegyzése szükséges. Az egyesség meghatározhatja, hogy egy bizonyos — esetleg százalékok szerint — meghatározandó összeget el nem érő követelések teljes kielégítést nyernek. Az egyességben a fizetendő hányadot és a fizetési határidőt szám és kelet szerint meg kell határozni. Az elfogadás azzal a hallgatólagos feltétellel történik, hogy 1. az egyességhez az összes hitelezők hozzájárulnak; 2. az adós vagyoni helyzetét a hitelezők előtt a valóságnak megfelelően tárta fel és 3. a nem előjogos hitelezők egyenlő elbánásban részesednek.